Valamit rejt a hegy
Barlangtúra Budán
Szöveg: Simkó Gabriella
Fotók: Duna-Ipoly Nemzeti Park, Kiss Attila, VILÁGJÁRÓ MAGAZIN

Egy nagyvárosra gondolva autóktól zsúfolt sugárutakat, irodáknak otthont adó felhőkarcolókat, hivalkodó középületeket és végeláthatatlan lakóövezeteket képzelünk el. Egy kereskedelmi, gazdasági és kulturális központot, ahol a környezetet ember alkotta. Budapest azonban különleges nagyváros, ahol a mesterséges városi elemek mellett számos természetvédelmi érték is található. Ahol a pergő hétköznapok felszíne alatt egy különleges, csendes világ rejtőzik: a budai barlangoké.

A BUDAI-HEGYSÉGBEN megbújó barlangok Magyarország különleges geológiai adottságainak köszönhetőek. Keletkezésük földtörténeti előzménye a Kárpát-medencében egykor hullámzó tenger, amelyből vastag mésziszap réteg rakódott le. Az évmilliók során megszilárdult lerakódás egy része a magasba emelkedett, s a folyamatos földmozgások hatására hasadékok keletkeztek, melyekben utat talált a felszínre törő hévíz, egyre tágítva, öblösítve az üregeket. A Budai-hegység folyamatos, ám rendkívül lassú emelkedése következtében a kivájt barlangok is egyre magasabbra kerültek, míg a termálvíz szintje megállt a Duna mindenkori vízszintjénél. A szárazzá váló barlangüregeket később a felülről lefolyó csapadékvíz tágította, ennek eredményeként számos helyen meg-
indult a cseppkőképződés is.

A FŐVÁROST ÖVEZŐ hegység sok barlangjáratot rejt. Legtöbbjüket csak felkészült barlangászok látogathatják, mert megközelítésük és a járatokban való haladás veszélyes. Az úgynevezett budaújlaki részeken jó néhány ilyen járat található: a Mátyás-hegyi-barlang, a József-hegyi-barlang, a Ferenc-hegyi barlang, melyek a látogatható Pál-völgyi- és Szemlő-hegyi barlangokkal valamikor hidrológiai kapcsolatban lehettek. Az óriási barlangrendszer eddig feltárt járatai több tíz kilométer hosszúak, egy részük ma is víz alatt van.

A LEGKÜLÖNLEGESEBB barlangjáratok a nagyközönség előtt is nyitva állnak, persze más-más funkciót ellátva. A budai barlangok közül a legszembetűnőbb a Gellért-hegy oldalában tátongó Szent Iván barlang, amely sziklatemplomként ma a pálos rend kolostorának ad otthont. Az egyik legtitokzatosabb barlang-képződmény pedig a "törökpinceként" ismert Várhegy alatti,
4-5 kilométer hosszú folyosórendszer. A geológiai hatások mellett a történelem által is formált nyirkos folyosókon ma a Budavári Labirintus és a Várbarlang idegenforgalmi látványosságkén működik, bár az utóbbi átmenetileg nem üzemel.

A KÉT LEGISMERTEBB "igazi" barlangunk Budapest területén a Pál-völgyi és a Szemlő-hegyi-barlang. Az előbbi valódi cseppkő-barlang, melyben a felülről leszivárgó csapadékvíz bámulatos cseppkőalakzatokat alkotott. De jól látható a barlang üregeit először kimélyítő termálvíz munkája is: a falakat változatos formájú, lerakódott mészkristályok borítják. Noha a fenséges látvány évezredek óta csalogatja a szépség iránt fogékony embert, a Budai-hegység igazi kincseinek az építőanyagot kínáló, kimeríthetetlen kőbányák számítottak. A Pál-völgyi barlang is egy, a Szépvölgyi út mentén létesült kőbányának és egy csodálatos véletlennek köszönheti felfedezését.

AHOGYAN A HOLT-TENGERI tekercsekhez is a kumráni barlangba zuhanó birka jutatta a kutatókat, úgy a Pál-völgyi-barlang felfedezésében is e jámbor állatnak jutott a főszerep. A legenda szerint 1904 körül a bányaudvar szélén egy legelésző juh alatt hirtelen leszakadt a föld. A mentésére siető bányafelügyelő fia lett figyelmes arra, hogy az állatot elnyelő üregnek folytatása van. Az első, lelkes barlangkutató turisták az üregbe mászva, onnan a sziklatörmelékeket eltávolítva jutottak a barlang elülső, cseppkövekkel is ékesített szakaszába. Az ő munkájuknak köszönhetően hamarosan feltárták a közönség előtt ma is látogatható barlangszakasz nagy részét.

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ alatt a barlangot óvóhelyként használták, ekkor sajnos a képződmények nagy része meg is sérült. A barlang rekonstrukciójára, a sétautak és a villanyvilágítás korszerűsítésére csak az 1970-es években került sor. Ettől kezdve azonban kitüntetett figyelmet szenteltek a budai barlangoknak: újabb járatokat tárak fel, a barlangi túrák pedig biztonságosabbak lettek. A Pál-völgyi-barlang jelenleg több mint 7 kilométer hosszú járatrendszerében izgalmas folyosók vezetnek a kitárulkozó termekbe, mint a híres "Színházterembe", oldalán a "Boszorkánykonyha üstjeivel". Megmászhatjuk a "Tyúklétrát", hogy kicsit tovább "Meseországba" jussunk, ahol olyan fantasztikus cseppkőképződ-ményeket láthatunk, mint a "Hófehérke", vagy a "Hét törpe". A cseppkövek mellett a hévíz formálta öblös, karéjos, esetleg leomlóan függönyszerű alakzatokban is gyönyörködhetünk.

A SZEMLŐ-HEGYI-BARLANG ugyancsak egy kőfejtő alatt rejtőzött, és első ízben az itt dolgozó munkásoknak tárta fel szépségeit. Egy résbe dobott kő hangja árulta el, hogy odalent egy barlangüreg lehet. Az 1930-as években zajló felfedezését követően fokozatosan tárták fel járatait, melyek ma több mint két kilométert tesznek ki. A barlang tipikus hévizek által alakított mélyedés, ahol a sok százezer év alatt távozó víznek volt ideje kidíszíteni a barlang falait színes aragonit és borsókő-képződményekkel. A két egymással párhuzamosan futó hasadékban a karfiol- és gomba formájú aragonit kristályok mellett kalcitból építkező cseppköveket is láthatunk. A változatos kővirágok mellett született néhány hófehér gipszkristály-forma is, ezek nagyobb részét - mivel könynyen letörhetők - mindannyiunk szégyenére a turisták hazavitték. A csillogó folyosókhoz egy 60 méter hosszú mesterséges bejáraton juthatunk, s mindjárt az első megállóhelyen bámulatos formákba botlunk. A falak villóznak a borsókövektől, fentről pedig mulatságosan lóg az "Anyósnyelv" és a "Menyecskenyelv".

A BARLANGOK MAGAS páratartalmú, tiszta, pormentes levegője rendkívüli gyógyír a légúti betegségben szenvedőknek. A barlangklimatológiai vizsgálatoknak köszönhetően ma már nem csak közvetve, egy barlangtúra alkalmával lélegezhetnek barlangi levegőt a rászorulók, hanem kifejezetten terápiás céllal is látogathatják az üregeket. A Szemlő-hegyi-barlang "Óriás-folyosóján" például orvosi felügyelet mellett gyógyulhatnak az asztmatikus és bronchitiszes betegek.

A HEGYEK OLDALÁBAN tátongó barlangok távoli őseinknek búvóhelyül szolgáltak, a föld mélyében rejtőzők fölötti kőbányák építőanyaggal látták el utódaikat, manapság pedig kedvelt turista célpontok, a természet művészi kedvét bemutató galériák, és valóságos kórházak. Valamennyi természetvédelem alatt áll, hogy az eljövendő nemzedék számára is feltárhassák kincseiket. De ennek sikere rajtunk, látogatókon is múlik.