CSEPPET SEM meglepő, hogy a köztársasági elnök hivatalába nem egyszerű bejutni. A Szent György térre néző nyugati kapun belépve a szigorú biztonsági előírásoknak megfelelően alaposan átvilágítanak bennünket: kabátlevétel, táskakipakolás, fényképezőgép, személyi igazolvány megmutatása, átsétálás a fémdetektoros kapun. Akár egy repülőtéren, csak persze tized annyi idő alatt.

KISSÉ MEGILLETŐDÖTTEN lépkedünk kísérőnk nyomában. Elegánsan kialakított, kanyargós hivatali folyósokon visz utunk az északi szárny emeletén lévő Plenáris Teremhez, ahol a „munkás hétköznapokon” fontos államközi dolgok tárgyalására gyűlnek össze hazai és külföldi politikusok. Most, hogy nincs ünnepélyes tanácskozás a terem intimebb, protokoll nélküli arcát mutatja.

A HATALMAS, 24 személyes mahagóni tárgyalóasztal letakarva, a fényes aranysárga kárpittal bevont, egyenes vonalú, fekete karfájú art deco-s székek funkciójukat vesztve árválkodnak a tágasan világos térben. (Évente egyszer – bennfentesek szerint – napokig polírozzák makulátlan fényűre a mahagóni tárgyalóasztalt.) A bútorokkal kellemesen harmonizál a hosszanti falak vörös-arany csíkozású kárpitja, mely sátorszerűen lóg a mennyezetről. A hirtelen felvillanó, karcsú fekete-arany kandeláberek fénye hangulatosan tompítja a rövidebb falak és az ablakfülkék sötétszürke műmárvány burkolatának hűvösségét.

Rekonstruált múlt
ETTŐL KEZDVE VALÓSÁGOS történelmi időutazásnak lehetünk részesei: korhűen rekonstruált, egymásból nyíló reprezentatív termek követik egymást. A történelmi teremsor első helyisége, a Tea Szalon a palota névadójának és első tulajdonosainak, a Sándor grófoknak arisztokratikus, ám kissé különc világába röpít. A szoba festményein a legendás „Ördöglovas”, Sándor Móric bravúros lovas kalandjai elevenednek meg, ahogy lovával épp’ ugrat, vagy átkocsizik a Duna jegén.

KORÁNAK MEGHÖKKENTŐ figurája volt ő, aki merészelt mindenhová lóval közlekedni. Nem csak palotájában, de előkelő főúri családok szalonjaiban is szeretett paripája hátán megjelenni, s pusztán szórakozásból szekereket, ökröket, lacikonyhákat ugratni át a nyílt utcán. A reformkori budavári látképhez szervesen hozzátartozott a palotája emeleti erkélyén lóhátról szemlélődő, pipázó Sándor Móric.

A FEHÉR FALÚ, puritán eleganciájú Kerek Szalon következik – melyet Hikisch Rezső által tervezett látványos intarziás padozat díszít – és a Kis Empire Szalon, melynek érdekessége Ybl rokokó mennyezetének újragondolása Lotz Károly mitológiai tárgyú pannósorozatával. A Kék Szalonba lépve rögtön megértjük, miért is e névre hallgat az eredetileg falkárpitjairól elnevezett Gobelin vagy Boucher Terem. Itt minden kékben pompázik: a falak, a súlyos függönyök, a bútorkárpit és a szőnyeg. Meleg színárnyalatú kékségükkel oldott, megnyugtató hangulatot biztosítanak a négyszemközti baráti beszélgetésekhez és a kevésbé formális összejövetelekhez.

A KÉKBŐL A BORDÓ színbe öltöztetett Mária Terézia-szalonba lépünk, ahol a neoempire bútorparádé mellett a „schönbrunnos” légkört tovább erősíti a falakon elhelyezett Mária Terézia, Lotharingiai Ferenc társuralkodó és József nádor korabeli egész alakos ábrázolásai. A rokokó díszítésű, aranytól és tükröktől csillogó Tükörterem ma méltán a palota legünnepélyesebb eseményeinek színhelye. E helyiségben fogadja a köztársasági elnök rangos vendégeit, és itt történik az állami kitüntetések és a hazánkba érkező nagykövetek megbízóleveleinek átadása.

KÁRPITRAJONGÓKNAK nagy élményt nyújt a Tükörterem 4,7 méter széles és 11 méter hosszú, kézi csomózású szőnyege, amelyet egyedi megrendelésre, egy francia szőnyeg mintázata után készítettek el a békésszentandrási szőnyeggyárban. Mint megtudjuk, mintázata sem pusztán díszítés: a bonyolult virágminták és ornamentális részletek sokszor a protokolláris lépések kiszámításában is segítenek.

A TÜKÖRTEREMBŐL az Elnöki Tárgyalóba és a szomszédos dolgozószobába nézhetünk még be, ahol a Kiegyezés körüli idők neoempire enteriőrjében a falakról a reformkor nagyjainak – Széchenyi Istvánnak, Kossuth Lajosnak, Deák Ferencnek – portréi kísérnek végig. Az ablakokon kinézve Budapest egyik legszebb körpanorámája tárul elénk: a kanyargó folyó kecses pántjaival, a Duna-hidakkal.

Rejtőzködő palotarészek
SÉTÁNKAT A SÁNDOR GRÓFOK valamikori pazar kiképzésű istállójának bejárásával zárjuk, amely a mai mindennapokban a sajtóterem szerepét tölti be. A hatalmas, négyszögletű terembe toppanva a látogatót lenyűgözi az ízlésesen kialakított, tágas tér, ahol a merész boltozatot két masszív oszlopsor tartja.

VAN AZONBAN NÉHÁNY érdekes helyiség a palotában, ezek még az ott dolgozók előtt sem mindig tárják ki kapuikat. Ilyen a belső udvar északi részén található ciszterna, amely egy korábban itt állt középkori ferences kolostor maradványa. Az ódon, boltíves falak alatt átlátszó üvegfödém tetejéről pillantjuk meg a ferde falú medencét. A figyelmes nézelődő a kavicsok és cserepek között a valamikori kút részleteit is kiveheti. De a kíváncsi szemek elől a palota pincéjében rejtőzködik a szépen kialakított borospince, a kettős falú jégverem és az ide-oda tekergő fűtőjáratok labirintusa is.