vilagjaro




A GYERMEKVASÚT

Fut, robog a kicsi vonat

Szöveg és fotó: Joó Annamária

Kezdetben volt a Gyermekvasút, ebből lett az Úttörővasút, hogy aztán 1990-től ismét Gyermekvasútként zakatoljon a vonat a Széchenyi-hegy és a Hűvösvölgy között. A több mint fél évszázad alatt változtak a vágányok, a mozdonyok, az állomásnevek, a megállók, csak egy nem: 10-14 éves gyerekek indítják a vonatokat, zárfékeznek, váltót kezelnek, rendelkeznek, jegyet árulnak és ellenőriznek. Pont úgy, mint a „nagyok”, csak kicsiben. Sőt, itt nincs késés, a szerelvények tiszták és mosolygós arcok kérik el menetjegyünket, miközben kanyargós utakon robogunk a Budai hegyek zöld sűrűjében.

Hűvösvölgy
A HŰVÖSVÖLGYI állomás olyan, mint a nagy pályaudvarok: hosszú, sárga épület, kétoldalt egy-egy vágánnyal. A fedett peronokon utasok álldogálnak várakozón. Majd megszólal az ismerős vasúti szignál (ti-ririri-ririri), a hangosbemondóból pedig vidám gyerekhang hallatszik: „Széchenyi-hegyre vonat indul a második vágányról. Kérjük kedves utasainkat, fejezzék be a felszállást. A szerelvény azonnal indul. Kellemes utazást kívánunk!”. S már csapódik is az ajtó, a zöld-fehér indítótárcsa a magasban, a vonat tülköl egyet, és a kék egyenruhás gyermekvasutasok tisztelegve néznek a távozó kocsi után. S ez minden egyes állomáson és megállóhelyen ugyanígy történik.


HA NEM TUDNÁM, hogy a Gyermekvasúton utazom, akár azt is hihetném, egy elvarázsolt gyerekországba csöppentem – mint Pinocchio a gyerekek szigetén –, ahol mindent kiskamasz fiúk, lányok szerveznek, irányítanak, intéznek. Persze ez nem egészen így van, hiszen a masiniszta nagyvasutas, hivatásos mozdonyvezető, s az állomásfőnökök is felnőttek. De a jegypénztárban, a vonaton, a megállóhelyeken gyerekek teljesítenek szolgálatot, felelősségük teljes tudatában.


A KIRÁNDULÓ apróságokkal, anyukákkal, apukákkal, nagyszülőkkel teli kocsiban hirtelen izgalom hullámzik végig. Elérkeztünk a Hűvösvölgy és Hárs-hegy állomások között található alagúthoz. Az alig másfél perces sötétségben jókedvű gyerekzsivaj felszabadult hangjai keverednek a dízelmozdony motorjának mély morajlásával. Az alagút végén felbukkanó fény és az árnyas fák megnyugtató álcaleple azonban visszazökkenti a robogó vonatot a rendes kerékvágásba.


Hárs-hegy
A HÁRS-HEGYI takaros kis állomást elhagyva újabb látványosság tárul szemünk elé, a gyermekvasutasok által „Panoráma ívnek” keresztelt pályaszakasz. A vonat lelassít, s alig 20 másodpercig élvezhetjük a Buda északi és középső részére, valamint a pesti oldalra nyíló csodaszép kilátást.


ÉPPEN FÉNYKÉPEZŐGÉPEM beállításával bajlódom, mikor egy udvarias, 12 éves forma fiú a menetjegyem felmutatására kér. A kiskalauz olyan ellenőröket is megszégyenítő rutinnal és komolysággal kezelte a jegyemet, hogy eszembe sem jutott úgy tekinteni rá, mint egy felnőtt vasutast játszó gyerekre. Fél füllel még azt is hallottam, ahogy a német turistáktól németül kérte el jegyeiket.


SZÉPJUHÁSZNÉ-VADASPARK-JÁNOS-HEGY
A Szépjuhásznénál egyszerre nagy lesz a jövés-menés. Hátizsákos gyerekcsoportok szállnak fel és le. Nem csoda, hiszen innen sokfelé vezet az út a Budai hegyek kedvelt kirándulóhelyeihez. Árnyas levélmennyezet borította erdőalji derengésben juthatunk el a Budaszentlőrinci pálos kolostorromhoz, a Bátori-barlanghoz, vagy a Nagy-Hárs-hegy tetején magasodó Kaán Károly-kilátóhoz. Megéri megszakítanunk vonatozásunkat egy kis erdei barangolásra, hiszen bármelyik 45 percenként közlekedő kisvasúttal folytathatjuk utunkat.

A VADASPAKNÁL nincs állomásépület, csupán megálló, melyet az idén iktattak be a gyermekvasút menetrendjébe. Jó ötletnek bizonyult a máskülönben tömegközlekedéssel bonyolultan és hosszadalmasan megközelíthető Budakeszi Vadaspark megállóhely kialakítása, mert ezúttal is vagy huszonöt felszálló gyerkőc mesél egymást túlharsogva vaddisznókról, szarvasokról, rókákról, madárgyűrűzésről, békászásról.


A JÁNOS-HEGYNÉL az Erzsébet-kilátó – mely Budapest legmagasabb pontjáról kínál szép panorámát – és a Zugligeti Libegő csábíthat leszállásra. De engem most nem tudott, hisz néhányszor megfordultam már ott, s egyébként is, a kilátó és a Libegő megvárnak, de a Széchenyi-hegyi állomásról induló nosztalgia gyorsvonat nem. Az 1929-ben üzembe helyezett szerelvényben visszarobogni pedig igazi kuriózumnak ígérkezik. Virágvölgy, Csillebérc, Normafa gyorsan elsuhant, majd a 15 perces várakozás is a Széchenyi-hegyi állomáson.


Nosztalgia gyorsvonat
A NYÁRI HÓNAPOKBAN hétvégenként külön menetrenddel közlekedő nosztalgiavonat nem okoz csalódást. A szépen rendbetartott zöld bársonyülésű, faburkolatos, rézfogantyús kocsi békebeli hangulattal aranyozza be a visszautat. A mozdonyvezető fülkéjébe kukkantva modern vonatokon már nem látható sebességmérő órát, fura szerkentyűket pillanthat meg a kíváncsi utazó, méghozzá működés közben. A hűvösvölgyi végállomáson nehezen tudok elszakadni a zakatoló kisvonattól, ezért hátrasétálok az állomás mögötti vontatótelepre, hátha látok még valami érdekeset.

LÁTOK. Fekete gőzmozdonyt, parkoló-vágányra állított színes, piros-fehér, kék-fehér kocsikat, felújításra váró régi szerelvényeket, és egy furcsa, kör alakú, sínen futó vas-szerkezetet, melyről később megtudom, hogy Magyarország egyetlen villanymotorral üzemelő kisvasúti fordítókorongja. Hajdanán ezzel a vasúti berendezéssel fordították meg a mozdonyokat: a gőzös feljárt a fordítókorong hídjára, ott befordították a kívánt sínpárra, és már roboghatott is tovább a megfelelő irányba.



DE AKIT A GYEREKVASÚT története részletesebben érdekel, az ne mulasszon el betérni a hűvösvölgyi állomás épületében található múzeumba, ahol olyan vasúttörténeti emlékeket láthat, mint az 50 évvel ezelőtt használt váltó, telefonközpont, szerelvény és mozdony modellek. A falakon és a vitrinekben bemutatott fekete-fehér és színes fényképek pedig az Úttörővasút egykori életét idézik meg azoknak, akik akkoriban még gondolatban sem léteztek.


Gyermekvasút információ

Állomások:
Széchenyi-hegy, Normafa, Csillebérc, Virágvölgy, János-hegy, Vadaspark, Szépjuhászné, Hárs-hegy, Hűvösvölgy.
Menetdíj:
Felnőtt egy útra 400 Ft, oda-vissza 800 Ft, nosztalgia kiegészítés: egy útra + 200 Ft, oda-vissza + 400 Ft
Gyermek egy útra 150 Ft, oda-vissza 300 Ft, nosztalgia kiegészítés: egy útra + 100 Ft, oda-vissza + 200 Ft
Családi menettérti 2 000 Ft + életkor szerinti kiegészítés

További információ:
Széchenyi-hegy: Tel: 06 1/397 5394
Hűvösvölgy: Tel: 06 1/395 5420
Web: www.gyermekvasut.hu


A Gyermekvasút története

A második világháború befejezése után két évvel, 1947-ben született meg a gondolat, hogy kisvasutat építsenek a gyermekek számára. Az építkezés 1948 áprilisában kezdődött a Széchenyi-hegy állomás területén. Az építők egy része hivatásos vasútépítő, másik része önkéntes volt. Az első szakasz 3 kilométeres vasútvonalát (Széchenyi-hegy, Normafa, Úttörőváros, Előre állomás) 1948. augusztus 1-én adták át a közönségnek. Az úttörőmozgalom előretörésével a Gyermekvasút nevét a megnyitásra már Úttörővasútra módosították.

A második szakasz (János-hegy, Ságvári-liget állomás) felavatására 1949. június 24-én, a harmadik szakaszéra (Hárs-hegy, Hűvösvölgy állomás) pedig 1950. augusztus 20-án került sor. Ezzel teljessé vált az Úttörővasút 11,2 kilométer hosszú vonala. 1989-re, negyven évnyi működés után, halaszhatatlanná vált a vasúti sínek felújítása. 1990 júliusától a szerelvények a vasútvonal teljes hosszában az újonnan lefektetett síneken közlekednek.

Még ebben az évben Gyermekvasútra változtatták az Úttörővasút nevét. A gyermekvasutasok vörös nyakkendőjét kékre cserélték, s a mozdonyok elejéről eltávolították a vörös csillagot. Úttörőváros állomás új elnevezése Csillebérc, Előre állomásé Virágvölgy, Ságvári-ligeté Szépjuhászné lett. 1991-ben megindult a nosztalgiavonatok közlekedése. 1992-ben Hűvösvölgy állomás épületében megnyitották a Gyermekvasutas Múzeumot.

A Gyermekvasút a XXI. századra is megőrizte sajátosságait: hangulatos kisvasútként szolgálja a Budai hegyekbe kirándulókat, s felelősségteljes feladatot, illetve közösségi életet biztosít a gyermekvasutasként szolgálatot teljesítő gyerekeknek.



Ugrás az oldal tetejére