Négyezer éves varázsbot

Démonűző erők, mágikus védelmezők

A Szépművészeti Múzeum kollekciója egy négyezer éves egyiptomi műtárggyal gazdagodott. A Kr. e. II. évezredből származó varázsbot jelentősége nem csak ritkaságában rejlik, művészi kidolgozottságának színvonala is az Egyiptomi Gyűjtemény legkiemelkedőbb darabjai közé emeli. A vízilóagyarból készült, az ókorban mágikus erővel felruházott műtárgyat november 20-ig egyedi, erre az alkalomra rendezett kiállításon mutatják be.

A varázsbotok az ókori Egyiptomban démonokat elűző eszközként szolgáltak. Mágikus erejüket a vajúdás alatt és a gyermek világrajöttének pillanatában elvégzett, tánccal és zenével kísért rituálék során fejtették ki, amelyek a szerencsés szülés érdekében zajlottak, de oltalmazó szerepük a szülés után sem szűnt meg.

A kiállításon a látogató képet kap a középbirodalmi varázsbotokhoz kapcsolódó vallási elképzelésekről is: a központi kiállítótér két vitrinjében helyet kapott számos, részben a termékenységgel és az anyasággal, részben a gyógyító és bajelhárító mágiával kapcsolatos ókori egyiptomi tárgy. A kiemelt műtárgy mögötti folyosó íve önmagában is a varázsbotok formáját idézi, valóságosan és jelképesen is háttérként szolgál: a tárgyhoz kapcsolódó mítoszt, a napisten születésének legendáját idézi fel. Az egyiptomi ritkaságot 50 000 euróért vásárolta meg a múzeum, ebből 20 ezer eurót a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma biztosított. (Belépőjegy: 400 Ft.)

Gyaloghíd a Dunán

Látványos és tanulságos építmény

A Duna fölött, a Petőfi és a Lágymányosi híd között épülhet az első gyaloghíd, amely egyben a főváros tizedik hídja lenne. A hidat magántőke bevonásával négy budapesti egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Bay Zoltán Tudomány és Technikatörténeti Alapítvány építtetné. A két partot, s egyben a tudományt és a kultúrát összekötő gyaloghíd 2010-re készülhetne el.

A híd szélessége a tervek szerint mintegy 30 méter, hosszúsága 300 méter lesz. Az építmény otthont adna galériáknak, egyetemi kluboknak, kávéházaknak, étteremnek, s egyben tudományos, információs központnak is. Helyet kapna levéltár, könyvtár, és a tervek között szerepel a Nobel-Díjasok Múzeuma is. Emellett mozgójárdákkal gyors gyalogosforgalmat is biztosítanának. A dunai gyaloghíd az első olyan jellegű építmény lenne, amely az ipari társadalomból az információs társadalomba való átmenetet szimbolizálná.

Wilma csak a partokon tombolt

Mexikó kincsei épségben maradtak

A Wilma hurrikán nem kímélte a mexikói karibi tengerpart kedvelt üdülőhelyeit, köztük Cancúnt, valamint Playa del Carmen és Cozumel szigetét. Mivel a hurrikán a partok közelében tombolt, szerencsére a városban található emlékművek épségben maradtak. A partok közelében viszont jó néhány családi ház, szálloda, szórakozóhely, étterem és bevásárlóközpont megrongálódott. A helyreállítási munkálatokat már megkezdték, és a mexikói kormány máris 10 millió USD-t és kétezer önkéntest küldött a helyszínre.

Azok, akik Mexikó ezen vidékére szeretnének utazni november hónapban, készüljenek fel arra, hogy az infrastruktúra és a szolgáltatások egy része nem tökéletes, a szállodák nem minden esetben üzemelnek teljes komfort fokozaton. A hurrikán Playa del Carmen városát többnyire érintetlenül hagyta, így aki teheti, novemberben helyezze át az úti célját ebbe a Cancúntól mindössze egy órányi autózásra lévő városba. A hivatalos álláspont szerint Cancún november végére várhatóan ismét fogadóképes lesz.

A Wilma idén a 12. hurrikán az Atlanti-óceán hurrikánszezonjában, ezt a rekordot eddig egyszer, 1969-ben érték el a térségben a „csúcsok” feljegyzésének 1851-es kezdete óta. Az idén a legsúlyosabb pusztítást a Dennis hurrikán okozta júliusban, Kubában, amikor 16-an haltak meg, és 1,4 milliárd dolláros anyagi kár keletkezett.

Jövőre más színben utazunk

Új útlevél Magyarországon

Jövő szeptembertől a mostani kék helyett burgundi-vörös útleveleket kapnak kézhez az igénylők. Az új típusú útlevelet az uniós előírásoknak megfelelően már egy mikrochippel is ellátják a magyar hatóságok. A tagállamok közül elsőként, Németország vezette be november elejétől a digitalizált fotót tartalmazó, chippel ellátott, biometrikus útlevelet. A 2007 márciusától kiállított magyar útlevelekbe emellett még két ujjlenyomat is belekerül majd.

Az új szabályozás a már kiállított „régi” útlevelek érvényességét nem érinti (ez általában a kibocsátástól számított tíz év), ugyanakkor a biometrikus úti okmányok számának emelkedésével megfelelő elektronikus olvasó-berendezésekkel látják el a határellenőrző pontokat. A biometrikus adatokat egyébként nem fogják központilag tárolni (ezt az uniós szabályozás nem írja elő, a német törvények pedig kifejezetten tiltják), az információkat tehát csak az útlevél chipje tartalmazza majd. Az új útlevelek fotóin tilos lesz mosolyogni, és pontosan meghatározzák a világítás mértékét, a fejtartást, a hátteret.