vilagjaro




MICSODA CIRKUSZ!

A Fővárosi Nagycirkusz

Szöveg: Joó Annamária
Fotó: Fővárosi Nagycirkusz, Joó Annamária

Budapesten, a Városligetben, az Állatkert és a Vidámpark között egy nem túl fényes, de annál izgalmasabb épület áll. A gyerekek és a mulatság-szeretők kedvence, rivaldafény, dobpergés, lélegzetelállító mutatványok és ördöngős bűvésztrükkök színhelye, szereplői pedig a szórakoztatás nagymesterei: akrobaták, zsonglőrök, légtornászok, erőművészek, műlovarnők, bohócok. Az illúzió varázslatos világa ez, egyszóval: cirkusz.

Circus Maximus
A LATIN EREDETŰ kifejezés azt sugallja, hogy a mai értelemben vett cirkusz az ókori egyenes ági folytatása. Ez azonban tévedés, hiszen a modern cirkusz kialakítása egy angol katonatiszt, Philip Astley nevéhez fűződik, aki a hadseregtől kimustrált és feleslegessé vált lovakkal tartott különféle lovasbemutatókat, az általa kitalált kör alakú porondon. Az itt bemutatott különféle attrakciók máig elemei a cirkuszi előadásoknak.


A XIX. ÉS XX. SZÁZAD fordulóján egyre inkább divatba jött a varietészínház elbűvölő és lélegzetelállítóan titokzatos világa, melyet hol a szabadság, hol épp’ ellenkezőleg, a kirekesztettség, a megalázottság szimbólumának tekintettek. Híres írók, festők és színészek rajongtak érte és örökítették meg műveikben furcsa alakokkal teli, groteszk felhangoktól sem mentes atmoszféráját. Fellépett itt hidegvérű oroszlánszelídítő, hasbeszélők, erőművészek, és szakállas nők kápráztatták el különleges mutatványaikkal a publikumot. A porondmester büszkén hirdette a soron következő műsorszámot, melyet dübörgő tapsvihar és hangos tetszéslárma fogadott.


IDEHAZA 1889-BEN nyitotta meg Wullf Ede német-holland cirkuszigazgató az első vasvázas hullámbádog cirkuszépületet a pesti Városligetben. Az intézmény pedig azóta több mint egy évszázada – bár az épület többször alakot változtatott – gondoskodik állhatatosan a nagyérdemű közönség felhőtlen szórakoztatásáról. Az 1971-ben átadott jelenlegi épület mára ugyan kicsit megkopottan, de Közép-Európa egyetlen kőcirkuszaként várja tíz hónapon keresztül 1 850 férőhellyel és érdekes produkciókkal a cirkusz szerelmeseit. Mert ezt a műfajt vagy nagyon lehet szeretni az összes kellékével – vörös krumpliorros, keménykalapos esetlen figuráival, trapézról röpködő légtornászaival, egy keréken bicikliző akrobatáival –, vagy nem volt még az ember cirkuszban.


EZ A VARÁZSLATOS világ furcsamód konzerválódott az emberek tudatában, s mára mit sem vesztett hangulatából. Sőt, több nyugat-európai országot érintő felmérés szerint úgy tűnik, a XXI. században is virágzik, és a cirkusz ma az egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb műfaj, vendégei között pedig egyre több a felnőtt.


Egy új Cirkusz?
A MINAP ELÖSZÖR jártam üres nézőterű, műsorra készülődő cirkuszban. Nem volt fehér fényben úszó manézs, fűrészporszag, turbános, tarka köntösű bűvész, izgatott gyerekzsivaj, csak a takarítók neszezését hallottam, ahogy a sorok között söprögettek. Még így is, kihaltan, messze a délutáni műsoros csillogástól, még ennyire dísztelenül is hordoz valamit a cirkusz vidám játékosságából. Ámbár lehet, hogy csupán gyerekkorom színes emlékei teszik derűssé az amúgy megfakult narancssárga műanyag széksorokat. Hiszen, mint megtudtam a kupola praktikátlan, rossz konstrukciójú szerkezet, a székek pedig túl kicsik és szűkek, amelyeken már egy nagyobb gyerek is elmacskásodott lábbal nézi végig az előadást. Ráférne hát egy alapos felújítás a cirkusz épületére, modern nyílászárókkal, fűtéstechnikával. Ami egyelőre a szigorú EU működési szabályoknak megfelel az épületben az a hang- és fénytechnika.


ENNEK, ÉS KIVÁLÓ akusztikai adottságainak köszönheti a cirkusz, hogy falai között nem csak cirkuszt játszanak egész évben, hanem opera, operett és színházi előadásoknak, hangversenyeknek, könnyűzenei koncerteknek, sőt, sportrendezvényeknek (boxmérkőzés, fitnessz bemutató) is helyet tudnak biztosítani. Ahhoz azonban, hogy az eddig megszokott magas színvonalú cirkuszi, illetve más előadóművészeket a jövőben továbbra is szerződtetni tudja a vezetőség, elengedhetetlenné vált egy korszerű, multifunkcionális épület létrehozása.


A TERVEK MÁR EL IS készültek egy kulturált körülményeket biztosító rendezvényközpont kialakítására, amely egyúttal a XXI. század követelményeivel is lépést tart, s ahol a jazz koncertektől a cirkuszi előadásokon át a divatbemutatókig sokféle szórakozási lehetőségre nyílik majd alkalom. A remények szerint 2006-ban talán megvalósulhat ez az új álom. És akkor elmondhatjuk, amit Eötvös Gábor, világhíres zenebohócunk mondott klasszikus bohócszámában, amikor elvették a hangszerét: „Van mááásik!”.


DE ADDIG IS be kell érnünk a régi, kissé ütött-kopott épülettel, amelyben azért most is van cirkusz: öltözős illuzionistákkal, ugródeszkás akrobatákkal és játékos fókaidomítással. Hetente nyolc alkalommal kigyúlnak a fények, a karmester jelt ad, a függöny felmegy, és a show elkezdődik. Mindig egyszeri és megismételhetetlen élményben lesz részünk. 2006. január 26-tól 30-ig pedig immáron 6. alkalommal rendezik meg a Fővárosi Nagycirkusz porondján világhírű cirkuszi művészek részvételével a Nemzetközi Cirkuszfesztivált.


A Cirkusz története

Az igazi kezdetek évezredesek: „Panem et Circenses!” (Kenyeret és cirkuszi játékokat!), ahogy a rómaiak vallották, s azóta létezik, amióta a megélhetésért szórakozást művelő „showman”-ek először az arénába léptek. A mai cirkusz mint intézmény viszont XVIII. századi találmány és Angliához kötődik.
A XIX. és XX. század fordulóján a cirkusz egyre népszerűbbé válik nemcsak Magyarországon, de egész Európában. Vándorcirkuszok névtelen művészei, óriáshölgyei, erőművészei, állatidomárjai, műlovarnői és artistái járják attrakcióikkal a városokat. A XX. század elején a cirkusz inspirálja a színházi alkotókat is. Egyre több színházi rendező merészkedik a világot jelentő porondra és rendez cirkuszban, vagy cirkuszi formákat emel be színházi előadásokba.
A ’80-as évektől a cirkusz is megújul. Egyre többször él alkotó módon a színház és a kortárs táncművészet látásmódjának és eszköztárának lehetőségeivel, zenei és vizuális elemek beiktatásával a tradicionális cirkuszi előadásokban. Ezekben a produkciókban háttérbe szorul a klasszikus értelemben vett porondmester szerepe és a cirkuszi sztárok helyett a társulat összjátéka válik fontossá. Az előadások nem különálló cirkuszi és artistaszámokból állnak már, hanem látvány és hangeszközöket gazdagon használó, tematikusan felépített egységben jelennek meg.
Fővárosi Nagycirkusz információ:
Cím: 1146 Budapest, Állatkerti Krt. 7.
Tel: 06 1/343 8300
Web: www.maciva.hu



Ugrás az oldal tetejére