 |
 |
 |
|
 |
Szöveg: Joó Annamária
Fotó: Fővárosi Nagycirkusz, Joó Annamária
|
|
Budapesten,
a Városligetben, az Állatkert és a Vidámpark között egy
nem túl fényes, de annál izgalmasabb épület áll. A gyerekek
és a mulatság-szeretők kedvence, rivaldafény, dobpergés,
lélegzetelállító mutatványok és ördöngős bűvésztrükkök színhelye,
szereplői pedig a szórakoztatás nagymesterei: akrobaták,
zsonglőrök, légtornászok, erőművészek, műlovarnők, bohócok.
Az illúzió varázslatos világa ez, egyszóval: cirkusz.
|
|
Circus
Maximus
A LATIN EREDETŰ kifejezés azt
sugallja, hogy a mai értelemben vett cirkusz az ókori egyenes
ági folytatása. Ez azonban tévedés, hiszen a modern cirkusz
kialakítása egy angol katonatiszt, Philip Astley nevéhez
fűződik, aki a hadseregtől kimustrált és feleslegessé vált
lovakkal tartott különféle lovasbemutatókat, az általa kitalált
kör alakú porondon. Az itt bemutatott különféle attrakciók
máig elemei a cirkuszi előadásoknak.
|
|
A
XIX. ÉS XX. SZÁZAD
fordulóján egyre inkább divatba jött a varietészínház elbűvölő
és lélegzetelállítóan titokzatos világa, melyet hol a szabadság,
hol épp’ ellenkezőleg, a kirekesztettség, a megalázottság
szimbólumának tekintettek. Híres írók, festők és színészek
rajongtak érte és örökítették meg műveikben furcsa alakokkal
teli, groteszk felhangoktól sem mentes atmoszféráját. Fellépett
itt hidegvérű oroszlánszelídítő, hasbeszélők, erőművészek,
és szakállas nők kápráztatták el különleges mutatványaikkal
a publikumot. A porondmester büszkén hirdette a soron következő
műsorszámot, melyet dübörgő tapsvihar és hangos tetszéslárma
fogadott.
|
|
IDEHAZA
1889-BEN
nyitotta meg Wullf Ede német-holland cirkuszigazgató az
első vasvázas hullámbádog cirkuszépületet a pesti Városligetben.
Az intézmény pedig azóta több mint egy évszázada – bár az
épület többször alakot változtatott – gondoskodik állhatatosan
a nagyérdemű közönség felhőtlen szórakoztatásáról. Az 1971-ben
átadott jelenlegi épület mára ugyan kicsit megkopottan,
de Közép-Európa egyetlen kőcirkuszaként várja tíz hónapon
keresztül 1 850 férőhellyel és érdekes produkciókkal a cirkusz
szerelmeseit. Mert ezt a műfajt vagy nagyon lehet szeretni
az összes kellékével – vörös krumpliorros, keménykalapos
esetlen figuráival, trapézról röpködő légtornászaival, egy
keréken bicikliző akrobatáival –, vagy nem volt még az ember
cirkuszban.
|
|
EZ
A VARÁZSLATOS
világ furcsamód konzerválódott az emberek tudatában, s mára
mit sem vesztett hangulatából. Sőt, több nyugat-európai
országot érintő felmérés szerint úgy tűnik, a XXI. században
is virágzik, és a cirkusz ma az egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb
műfaj, vendégei között pedig egyre több a felnőtt.
|
|
Egy
új Cirkusz?
A MINAP ELÖSZÖR jártam üres
nézőterű, műsorra készülődő cirkuszban. Nem volt fehér fényben
úszó manézs, fűrészporszag, turbános, tarka köntösű bűvész,
izgatott gyerekzsivaj, csak a takarítók neszezését hallottam,
ahogy a sorok között söprögettek. Még így is, kihaltan,
messze a délutáni műsoros csillogástól, még ennyire dísztelenül
is hordoz valamit a cirkusz vidám játékosságából. Ámbár
lehet, hogy csupán gyerekkorom színes emlékei teszik derűssé
az amúgy megfakult narancssárga műanyag széksorokat. Hiszen,
mint megtudtam a kupola praktikátlan, rossz konstrukciójú
szerkezet, a székek pedig túl kicsik és szűkek, amelyeken
már egy nagyobb gyerek is elmacskásodott lábbal nézi végig
az előadást. Ráférne hát egy alapos felújítás a cirkusz
épületére, modern nyílászárókkal, fűtéstechnikával. Ami
egyelőre a szigorú EU működési szabályoknak megfelel az
épületben az a hang- és fénytechnika.
|
|
ENNEK,
ÉS KIVÁLÓ
akusztikai adottságainak köszönheti a cirkusz, hogy falai
között nem csak cirkuszt játszanak egész évben, hanem opera,
operett és színházi előadásoknak, hangversenyeknek, könnyűzenei
koncerteknek, sőt, sportrendezvényeknek (boxmérkőzés, fitnessz
bemutató) is helyet tudnak biztosítani. Ahhoz azonban, hogy
az eddig megszokott magas színvonalú cirkuszi, illetve más
előadóművészeket a jövőben továbbra is szerződtetni tudja
a vezetőség, elengedhetetlenné vált egy korszerű, multifunkcionális
épület létrehozása.
|
|
A
TERVEK MÁR EL IS
készültek egy kulturált körülményeket biztosító rendezvényközpont
kialakítására, amely egyúttal a XXI. század követelményeivel
is lépést tart, s ahol a jazz koncertektől a cirkuszi előadásokon
át a divatbemutatókig sokféle szórakozási lehetőségre nyílik
majd alkalom. A remények szerint 2006-ban talán megvalósulhat
ez az új álom. És akkor elmondhatjuk, amit Eötvös Gábor,
világhíres zenebohócunk mondott klasszikus bohócszámában,
amikor elvették a hangszerét: „Van mááásik!”.
|
|
DE
ADDIG IS
be kell érnünk a régi, kissé ütött-kopott épülettel, amelyben
azért most is van cirkusz: öltözős illuzionistákkal, ugródeszkás
akrobatákkal és játékos fókaidomítással. Hetente nyolc alkalommal
kigyúlnak a fények, a karmester jelt ad, a függöny felmegy,
és a show elkezdődik. Mindig egyszeri és megismételhetetlen
élményben lesz részünk. 2006. január 26-tól 30-ig pedig
immáron 6. alkalommal rendezik meg a Fővárosi Nagycirkusz
porondján világhírű cirkuszi művészek részvételével a Nemzetközi
Cirkuszfesztivált. 
|
|
|
Az
igazi
kezdetek évezredesek: „Panem et Circenses!” (Kenyeret
és cirkuszi játékokat!), ahogy a rómaiak vallották,
s azóta létezik, amióta a megélhetésért szórakozást
művelő „showman”-ek először az arénába léptek. A
mai cirkusz mint intézmény viszont XVIII. századi
találmány és Angliához kötődik.
A XIX.
és XX. század fordulóján a cirkusz egyre népszerűbbé
válik nemcsak Magyarországon, de egész Európában.
Vándorcirkuszok névtelen művészei, óriáshölgyei,
erőművészei, állatidomárjai, műlovarnői és artistái
járják attrakcióikkal a városokat. A XX. század
elején a cirkusz inspirálja a színházi alkotókat
is. Egyre több színházi rendező merészkedik a világot
jelentő porondra és rendez cirkuszban, vagy cirkuszi
formákat emel be színházi előadásokba.
A ’80-as
évektől a cirkusz is megújul. Egyre többször él
alkotó módon a színház és a kortárs táncművészet
látásmódjának és eszköztárának lehetőségeivel, zenei
és vizuális elemek beiktatásával a tradicionális
cirkuszi előadásokban. Ezekben a produkciókban háttérbe
szorul a klasszikus értelemben vett porondmester
szerepe és a cirkuszi sztárok helyett a társulat
összjátéka válik fontossá. Az előadások nem különálló
cirkuszi és artistaszámokból állnak már, hanem látvány
és hangeszközöket gazdagon használó, tematikusan
felépített egységben jelennek meg.
Fővárosi Nagycirkusz
információ:
Cím:
1146 Budapest, Állatkerti Krt. 7.
Tel: 06 1/343 8300
Web: www.maciva.hu
|
|
Ugrás
az oldal tetejére
|
 |
|
 |
 |
|