vilagjaro




DUBAI
Új világ születik
Szöveg és fotó: ALMÁSY GYULA, SZABÓ VIRÁG

Talán nincs is a világon még egy olyan ország, amelynek történelméből hiányoznak a homályos részletek, bizonytalan események. Az Egyesült Arab Emirátusok (összesen hét állam) legdinamikusabban fejlődő tagja, Dubai történelme mindössze 200 éves, és igencsak nélkülözi a mítoszokat, a csodákat, a legendákat. Legalább is a múlt. A Perzsa-öböl partján ugyanis a jelen maga a csoda.

Pálmafák fényárban
A VÁROSBA már a megérkezés is varázslatos, főleg ha valaki éjszaka száll le Dubaiban. A repülő a világító felhőkarcolók fölött éri el a kifutópályát. A világ egyik legmodernebb és legelegánsabb repülőtéréről csodálatosan kivilágított, pálmafák kísérte négysávos utakon, hidakon, szinte nappali fényben jutunk be a városba.

A VÁROSNÉZÉST– persze inkább nappal – érdemes a lagúnaszerű csatorna, a Creek partján kezdeni. Ha az alig 100 év régnek számít, akkor ez a város egyik legöregebb része: itt mindig is zajlott az élet, ma is itt található a „souk”, azaz a fűszer-, a selyem- és az aranybazár. A Creek kikötőibe érkező régi hajókat, a dhaw-okat közelről is megnézhetjük. A rozzantnak látszó, hagyományos, kézi készítésű fahajók hozzák az árut Iránból, Indiából, de még Szomáliába is eljutnak. Egy ilyen, rogyásig megrakott hajót látva nehéz elképzelni, hogy akár a kikötő kijáratáig eljusson.


Bazárról bazárra
A MÚZEUMOT
elhagyva szőnyegekre, selyemruhákra alkudozhatunk a textilbazár üzleteiben, majd érdemes „abrára” szállnunk. Ezek a kis hajók a csatorna egyik partjáról a másikra viszik át a helyi munkásokat és a kíváncsi turistákat néhány dirhamért. A megviselt állapotú hajókon egymás mellett ül a pakisztáni hordár, az indiai kifutófiú és az amerikai üzletember. A csatorna sűrű forgalma Velencét idézi. A legtöbb utazó a másik oldalon a fűszerbazárnál lép újra szárazföldre, hogy az illatos sikátorokban válogasson a térség valamennyi meghatározó fűszeréből, majd átsétáljon a világhírű fedett aranybazárba, ahol minden bizonnyal rabul ejti a hatalmas mennyiségű ékszerbolt.


Élet a fátyol mögött
EGYÁLTALÁN nem ritka, hogy az aranybazárban lefátyolozott arcú helyi asszonyok sétálnak, persze mindig férfi kísérettel. Itt még a leggazdagabb dubai asszonyokat is megpillanthatjuk: ők luxusdzsipjükkel megállnak a bazár szélén, egy fullajtárt beküldenek a kedvenc boltjukba, ahonnan hamarosan megérkezik az üzlet tulajdonosa, hogy az ablakon keresztül ajánlja a legkitűnőbb ékszereket. A hölgy választ, s már húzódik is fel a sötétített üveg. A fullajtár pedig intézi az anyagiakat.


DUBAIBAN a nők hosszú, többnyire fekete ruhát hordanak, amely választékosan hímzett anyagból készül, ezüst vagy színes mintával díszítve. Egész arcot eltakaró „gishát” viselnek, amely kizárólag az erősen festett szemeket hagyja szabadon. De a mindent takaró leplek alatt azért divatos arab ruhák és ékszerek lapulnak, melyeket persze kizárólag a családtagok pillanthatnak meg odahaza. A nemzeti öltözet a férfiaknál is használatos: ők bő szabású, bokáig érő, nyáron fehér, télen sötétebb pamutszövet „kandourát” hordanak. Fejükön általában fehér horgolt sapkát, „tagiát” viselnek.


Dúsgazdag állampolgárok
A FŐVÁROS Abu Dhabi, és a kereskedelmi központ, Dubai ma is a két leggazdagabb emírség. A 2,5 millió lakosú szövetségi állam területe kisebb, mint Magyarországé, s nagy része sivatag. A lakosság mindössze 18-20%-a állampolgár, ami a legkisebb arányt jelenti az egész világon. Állampolgárságot szerezni ugyanis majdnem lehetetlen, eddig csak azok lehettek dubai állampolgárok, akiknek édesanyja és édesapja egyaránt az Emirátusokban született és állampolgár. Ezen a rendelkezésen a közelmúltban módosított az új uralkodó, így ma már lehet szerezni is állampolgárságot, persze nem könnyen: Dubaiban akkor lehet valaki állampolgár, ha egy helyivel kötött házasságot, és legalább 35 éve az Emirátusok területén él.


HA VISZONT valaki állampolgár, soha nem fog nélkülözni. 23 éves korában földet, házat (inkább kisebb palotát) kap az államtól, s ez utóbbi fizeti a telefon- és vízszámlát, a betegellátást, az oktatást is. Emellett a sejk havi apanázst utal, ezért a helyiek nem nagyon dolgoznak, ha mégis, akkor vállalkozást vezetnek. Külföldi cég csak akkor működtethet vállalkozást, ha egy helyi állampolgárt is bevesz a cég tulajdonosai közé, méghozzá többségi tulajdonnal. Az olaj egyébként még akár 100 évig is biztosíthatja a helyiek megélhetését, mégis, a statisztikák szerint ma már mindössze a bevétel 7%-a származik a fekete aranyból, a többit a kereskedelemnek, az üzleti befektetéseknek és a turizmusnak köszönhetik.


Rangsorolt vendégmunkások
AZ EMIRÁTUSOKAT a vendégmunkások tartják el. Származási helyüktől függően kasztrendszerszerű hierarchikus munkavállalói rendszerben élnek: az útépítők dél-indiaiak, a taxisok, a sofőrök, pakisztániak, a recepciósok, a személyzeti vezetők, az alsó szintű vezetők srí lankaiak vagy filippínók. A nagy szállodák, vállalkozások középvezetői indiaiak, a felső vezetést pedig legtöbbször európaiakra, és sokszor – a térségben szokatlan módon – amerikaiakra bízzák.

A DUBAIBAN dolgozó vendégmunkások példátlan módon megbecsülik munkájukat, hiszen a fizetések jóval magasabbak, mint hazájukban. Egy pakisztáni taxisofőr elmondása szerint fizetésének nagy részét hazaküldve ötfős családot tud eltartani. Itt tényleg a munka a legnagyobb érték, aki hibázik, vagy megszegi a törvényt, többé nem léphet be az „ígéret földjére”. Éppen ezért kiváló a közbiztonság, nincs autólopás vagy feltörés, bárki nyugodtan sétálhat éjszaka, akár a bazár sikátoraiban is.


Vásárlás mindenáron
HA NEMCSAK a hagyományos bazárra vagyunk kíváncsiak, térjünk be valamelyik „mall”-ba, azaz város nagyságú üzletközpontba. De Dubaiban „tematikusan” is vásárolhatunk: az aranybazártól nem messze találjuk a mobil „bazárt”, ahol minden üzletben maroktelefonokat és ahhoz kapcsolódó kiegészítőket találunk. Az egy utcában található, többtucatnyi autós boltban pedig válogathatunk a felnik és spoilerek között. A technika csodáinak rajongói az al Nasr tér környékén találják meg „paradicsomukat”, innen nehéz márkás óra, fényképezőgép vagy videokamera nélkül kikeveredni.


Nemzetközi evés-ivás
AZ ÉTKEZÉSSEL kapcsolatban csak egy problémánk lehet: az étterem kiválasztása. Óriási a bőség zavara. A négy-ötcsillagos szállodákban a vendégek több étterem közül is válogathatnak a szállodán belül. Dubaiban állítólag nincs olyan nemzet, amelynek ne lenne legalább egy tradicionális étterme valahol a városban – bár jó magyar gulyást még nem sikerült ennünk. De azon ne csodálkozzunk, ha egy olasz étteremben filippínó felszolgálóktól kapunk étlapot, a termet thai konyhaillat lengi be, a falon francia képek lógnak, a háttérben pedig német zene szól. Mint ottjártunkkor kiderült, a tulaj amerikai, és így aligha csodálható, hogy a bruschetta ehető ugyan, de egy olasz bizonyára sírva fakadt volna.

A TARTOMÁNY legtitokzatosabb helyei a névadó kőedények csoportjai. A fennsíkon több száz monolitból faragott, egykor fedőkővel letakart edény áll. A legnagyobb, a Király-edény több mint 3 méter magas és 6 tonna súlyú, de az „alattvalók” is 600 és 1 000 kiló közötti, termetes darabok. A közel 3 000 éves edények eredetére és szerepére a tudósok a mai napig nem találtak magyarázatot. Szarkofágok voltak, vagy rizs tároltak bennük, esetleg bor erjesztésére használták? Egy biztos: az edények kőanyaga nem erről a vidékről származik.


AKI IGAZI HELYI specialitásra vágyik, érdemes betérnie egy helyi „kiskoszosba”, amelyben – a neve és a látszat ellenére – igen ízletes arab sülteket, „saormát” (kenyérlepénybe csavart sült hús zöldségekkel, fűszerekkel), szendvicseket, salátákat kaphatunk. A finom ételek mellé frissen facsart gyümölcslevet kérjünk, érdemes viszont szólni a pincérnek hogy, a friss dinnyéből, ananászból, mangóból, eperből, kiwiből készült italba ne tegyenek cukrot, mert ettől a mi ízlésünknek elviselhetetlenül édes lesz az egyébként isteni frissítő. Persze azon ne csodálkozzunk, ha a mellettünk ülő indiai vendégmunkás feltűrt ingujjal, kézzel-lábbal lakmározik. De aki finnyásabb, az sem hal éhen, mert a világ minden pontján megtalálható gyorséttermek helyi megfelelőiben sablonízű pizzát vagy hamburgert vacsorázhat.


DUBAI KÖZISMERT méregdrága luxus-vendéglátásáról. Ha van elég pénzünk, válasszuk a Hyatt Regecy Hotel felhőkarcolójának tetején lévő, egy óra alatt körbe forduló éttermét, netán a hétcsillagos Burj al Arab tornyában lévő panoráma éttermet, vagy a New York-i Empire State Building-ként kinövő Hard Rock Café-t. De egy kétórás sétahajózás a Creek-en a csodálatosan kivilágított és óriási svédasztallal rendelkező luxusdhaw-on is felejthetetlen élmény!

Arab torony és Jumeirah Beach
DUBAI TENGERPARTJA a Jumeirah negyedről kapta nevét. A villanegyedek, iskolák, az egyetemi városrész és a híres Jumeirah-mecset mellett itt találjuk a híres szállodasort, melynek legismertebb épülete a Burj al Arab (Arab torony) szálloda. A világ első hétcsillagos szállója, egy 320 méter magas, arab vitorlás formájú épületcsoda a világ tíz legjobb szállodája között jegyzett Jumeirah Beach Hotellel szemben, egy mesterséges szigeten áll. A hotelben csak kétszintes lakosztályok vannak, ultramodern hifi berendezéssel, házi mozi rendszerrel, internettel és mindent felülmúló kiszolgálással.


AZ ITTENI PIHENÉST a víz alatti akvárium étterem, a kétszáz méter magasan lévő panoráma étterem és a lenyűgöző belső design teszi még vonzóbbá. A szigetre golfkocsikkal viszik a vendégeket, a repülőtéri transzfert a szálloda Rolls-Royce-ai bonyolítják. A Burj al Arab bejárata mellett találjuk a Wild Wadi csúszdaparkot, ahol akár húsz percig is csúszkálhatunk folyamatosan, az iszonyatos erejű vízsugárnak köszönhetően sokszor felfelé is.

A JUMERIAH BEACH manapság legdivatosabb helye a nemrég elkészült Madinat Jumeirah, azaz a Jumeirah-i medina. Az arab stílusban épült szórakoztató-város vízi utakkal, széltornyokkal, bazárral, bevásárlóközponttal várja a látogatókat. A föld alatti parkoló-rendszerből egy fedett bazárba jutunk, ahol elegáns és régi stílusú üzletek, modern és hagyományos éttermek váltakoznak. A medina közepén lévő kávézóban kipróbálhatjuk a „dish-dash”-t, azaz a vízipipát. A városrész két oldalán fekvő luxusszállodákba elegáns csónakok szállítják a vendégeket. Mindez olyan, mint egy kis mesterséges arab Velence.


Tengert a sivatagba!
DUBAIBAN NEHÉZ rossz szállást választani, mivel a hotelek, apartmanok szolgáltatásainak színvonala a legtöbb esetben meghaladják európai vetélytársaikét. A szállodák teljesen újak, legfeljebb néhány évesek, mert tíz évesen vagy lebontják, és újat építenek helyettük, vagy teljesen felújítják őket. A legújabb szállodacsodák Jumeirah Beach-en épülnek, ahol egy ideje intenzíven zajlik a sivatag meghódítása. A híres dubai tengerpart mögött egy mesterséges csatornát alakítottak ki, s a már meglévő szállodasor mögé bevezették a tengert. A rossz nyelvek szerint a fejlesztések oka egyszerű: így ezekben a szállodákban sem lehet majd kevésbé drága, sivatagi kilátással rendelkező szobát foglalni.

EGY NÉGY felhőkarcolóból álló hotel-lakóház-bevásárlóközpont jachtkikötővel már működik, de néhány éven belül egy teljesen új Dubai fog felépülni itt, több tucat felhőkarcolóval. És a Dubai Marine névre hallgató projekt nem is a legnagyobb beruházás errefelé. Egy helyi sofőr szerint az, amit a „főnök”, azaz a várost irányító sejk itt csinál, már több a soknál: „A sivatagot beviszi a tengerbe, a tengert beviszi a sivatagba. Őrület!”. Nem vitás, itt a képzeletnek nincs határa, és amire a vezetés rábólint, az szinte szemvillanás alatt megvalósul.


Pálmák a tengerben
AZ EGYIK ILYEN készülő csoda a Pálma, egy 17 pálmalevelet formázó, 5 x 5 kilométer nagyságú mesterséges sziget, amelyet a világ nyolcadik csodájaként említenek. A „The Palm, Jumeirah” elnevezésű mesterséges szigetcsoport pálmafa alakban „nő ki” a tengerből, 8 kilométeres törzsén luxusszállodák, bevásárlóközpontok, mozik, szórakozóhelyek, pálmaágain pedig lakó- és irodaházak találhatók. A külső körív 11 kilométer hosszú és 200 méter szélességű, és amellett, hogy a belső szigetek védelmét szolgálja, számos ötcsillagos szállodának és látnivalónak is otthont ad.

A"KORONÁBAN", vagyis a pálmaágakra tervezett szigeteken lakóházak találhatók, amelyeknek mindegyike saját tengerparttal, medencével és kerttel rendelkezik, s persze ezeket a tulajdonosok saját ízlésük és álmaik szerint parkosíthatják. Az épületek, villák többféle építészeti stílusban készülnek. A leendő lakók választhatnak az arab, az európai, az olasz, a karibi, a floridai, a spanyol, a brazil és még sok más stílus közül. A tengerpartról már most is lehet látni a feltöltött pálmaformát, és kész a szigetcsoportot és a szárazföldet összekötő híd is. S mivel a vállalkozás sikere máris óriási, rögtön elhatározták egy második, ugyanakkora Pálma (The Palm Jebel Ali) építését is. De néhány hónappal ezelőtt kiderült, hogy még ez sem elég. Elkezdték tehát építeni a harmadik pálmát, amely kétszer akkora lesz, mint a két „eredeti” pálma (The Palm Deira).


A Föld szigetekből
S HOGY MI történik akkor, ha a pénznek és a fantáziának nem kell határt szabni, arra jó példa, hogy a Pálma projektek sikerén felbuzdulva készül a Föld (The World) szigetcsoport. A szigetek értékesítése hihetetlenül sikeres volt, pedig a legolcsóbb földdarab is 6,85 millió dollárba kerül, a legdrágább pedig 63 millióba. Az új Föld szinte minden négyzetmétere elkelt már, a tulajdonosok várhatóan 2008 végén vehetik át mesterséges csodaszigeteiket. S hogy kik ők? Számos híres ember vásárolt kontinenst vagy országot, így a leendő tulajdonosok között van a Beckham házaspár, Rod Stewart pedig megvette „Nagy Britanniát”.

Sivatagi Disneyland
S HA AZT HINNÉNK, hogy a közel-keleti újvilág teremtése ezzel befejeződik, tévedünk, mert a tengerparttól és a várostól távolabb egy másik lélegzetelállító vállalkozásba botlunk. A Dubailand névre keresztelt komplexum, amely a Közel-Kelet Disneyland-jeként kíván működni, már szintén készül. Itt golfpályák, sípályák, vidámparkok, „jurassic park”, Forma-1-es pálya, sportközpontok, színház és konferenciatermek épülnek, valamint egy 25 kilométer hosszú lakónegyed, ahol különböző nemzetek stílusában kialakított kerületek lesznek.


A világ legmagasabb épülete
ÉS AKINEK MÉG még ez sem elég, az induljon vissza a város felé vezető Zayed úton. A már meglévő, lenyűgöző felhőkarcolók között óriásplakátok hirdetik a világ legmagasabb épületét, a Burj Dubai-t, amely néhány év múlva egy teljesen új városrész (Dubai Downtown) közepén fog állni. Itt építik majd a világ legnagyobb bevásárló központját is.

AKI KEDVET KAPOTT, hogy meglátogassa a világ legdinamikusabban fejlődő városát, vigyázzon az időpont kiválasztásával, mert a nyári időszakban mindennapos az 50 fokos hőmérséklet, a tenger pedig „használhatatlanul” meleg, akár 38 fokos is lehet. Nagy baj azért nincs, mert a legjobb szállodák előtt ilyenkor hűtik a tengervizet. S ha utunkat a következő télre tervezzük, vigyük magunkkal a sílécünket is, mert szeptemberre elkészül a világ első fedett havas lesiklópályája. Igen, a sivatagban!




DUBAI TÖRTÉNELME

Még 200 éve sincs, hogy az 1830-as években a sivatagban, tevecsordákkal vándorló beduinok felhagytak nomád életmódjukkal, és letelepedtek a Perzsa-öböl bejáratánál, a Shindanga-félszigeten. A mai Dubai területén a Maktum család vezette Bani Yas törzs telepedett le, s mai napig a család leszármazottai – ma Mohamed sejk – vezetik a várost.
A mai ultramodern metropolisz helyén 80 évvel ezelőtt még bádogházak álltak. Akkoriban a letelepedő beduinok datolyát termeltek, hajókat építettek, halászatból és gyöngyhalászatból éltek. Ez utóbbiból a város gyorsan fejlődött kereskedelmi központtá. Az 1870-es évek végére Dubai az öböl legfontosabb kikötőjévé vált. A századfordulón Dubai piaca volt a legnagyobb a térségben. A világ legkeresettebb árucikkei – a tömjén, a selyem, a sokféle fűszer Indiából, Iránból és a térség más országaiból – a fából készült arab vitorlásokon, a dhaw-okon érkezett ide, a „kereskedők városába”. Az áruk a lagúnaszerű csatorna, a Creek partján cseréltek gazdát, majd a dhaw-okon szállították tovább a Földközi-tengeren keresztül Európába.
A XX.
században egyre több helyen kutattak olajért a Közel-Keleten. Dubaiban 1966-ban fedezték fel az első lelőhelyet. Az első olajexport 1969-ben indult meg, amikor Anglia bejelentette, hogy kivonul a területről. 1971-ben a térség hét családjának vezetői megállapodtak, hogy a fejlődés érdekében létrehoznak egy közös államot, az Egyesült Arab Emirátusokat. A vezetés Zayed sejk kezébe került, hiszen az ő államának, Abu Dhabinak a területén találták a legtöbb olajat, így ez az állam lett a leggazdagabb.


ADATOK ÉS UTAZÁSI INFORMÁCIÓK - DUBAI

Hivatalos név: Arab Emírségek
Közigazgatási beosztás: 7 emirátus. Terület: 82 880 km2
Fekvés: Közel-Kelet, a Perzsa- és az Ománi-öböl, Omán és Szaúd-Arábia határolja
Népesség: 2 369 153 fő
Népcsoportok: arab (61%), dél-ázsiai (22%), iráni (8%), egyéb (9%)

Nyelv: arab
Vallás: muszlim (96%), keresztény, hindu és egyéb (4%)
Valuta: dirham (1 USD = 3,65 AED)
Helyi közlekedés: Az emírségek között taxival vagy bérelt autóval
Mikor utazzunk: Novembertől áprilisig. Az év többi részén elviselhetetlen a forróság. Próbáljuk elkerülni a Ramadan idejét is.


Ugrás az oldal tetejére