 |
 |
 |
|
 |
Szöveg és fotó: ALMÁSY GYULA, SZABÓ VIRÁG
|
|
Talán
nincs is a világon még egy olyan ország, amelynek történelméből
hiányoznak a homályos részletek, bizonytalan események.
Az Egyesült Arab Emirátusok (összesen hét állam) legdinamikusabban
fejlődő tagja, Dubai történelme mindössze 200 éves, és
igencsak nélkülözi a mítoszokat, a csodákat, a legendákat.
Legalább is a múlt. A Perzsa-öböl partján ugyanis a jelen
maga a csoda.
|
|
Pálmafák fényárban
A VÁROSBA már a megérkezés
is varázslatos, főleg ha valaki éjszaka száll le Dubaiban.
A repülő a világító felhőkarcolók fölött éri el a kifutópályát.
A világ egyik legmodernebb és legelegánsabb repülőtéréről
csodálatosan kivilágított, pálmafák kísérte négysávos
utakon, hidakon, szinte nappali fényben jutunk be a városba.
A VÁROSNÉZÉST– persze inkább
nappal – érdemes a lagúnaszerű csatorna, a Creek partján
kezdeni. Ha az alig 100 év régnek számít, akkor ez a város
egyik legöregebb része: itt mindig is zajlott az élet,
ma is itt található a „souk”, azaz a fűszer-, a selyem-
és az aranybazár. A Creek kikötőibe érkező régi hajókat,
a dhaw-okat közelről is megnézhetjük. A rozzantnak látszó,
hagyományos, kézi készítésű fahajók hozzák az árut Iránból,
Indiából, de még Szomáliába is eljutnak. Egy ilyen, rogyásig
megrakott hajót látva nehéz elképzelni, hogy akár a kikötő
kijáratáig eljusson.
|
|
Bazárról
bazárra
A MÚZEUMOT elhagyva szőnyegekre, selyemruhákra
alkudozhatunk a textilbazár üzleteiben, majd érdemes „abrára”
szállnunk. Ezek a kis hajók a csatorna egyik partjáról
a másikra viszik át a helyi munkásokat és a kíváncsi turistákat
néhány dirhamért. A megviselt állapotú hajókon egymás
mellett ül a pakisztáni hordár, az indiai kifutófiú és
az amerikai üzletember. A csatorna sűrű forgalma Velencét
idézi. A legtöbb utazó a másik oldalon a fűszerbazárnál
lép újra szárazföldre, hogy az illatos sikátorokban válogasson
a térség valamennyi meghatározó fűszeréből, majd átsétáljon
a világhírű fedett aranybazárba, ahol minden bizonnyal
rabul ejti a hatalmas mennyiségű ékszerbolt.
|
|
Élet a fátyol mögött
EGYÁLTALÁN nem ritka, hogy
az aranybazárban lefátyolozott arcú helyi asszonyok sétálnak,
persze mindig férfi kísérettel. Itt még a leggazdagabb
dubai asszonyokat is megpillanthatjuk: ők luxusdzsipjükkel
megállnak a bazár szélén, egy fullajtárt beküldenek a
kedvenc boltjukba, ahonnan hamarosan megérkezik az üzlet
tulajdonosa, hogy az ablakon keresztül ajánlja a legkitűnőbb
ékszereket. A hölgy választ, s már húzódik is fel a sötétített
üveg. A fullajtár pedig intézi az anyagiakat.
|
|
DUBAIBAN a nők hosszú, többnyire
fekete ruhát hordanak, amely választékosan hímzett anyagból
készül, ezüst vagy színes mintával díszítve. Egész arcot
eltakaró „gishát” viselnek, amely kizárólag az erősen
festett szemeket hagyja szabadon. De a mindent takaró
leplek alatt azért divatos arab ruhák és ékszerek lapulnak,
melyeket persze kizárólag a családtagok pillanthatnak
meg odahaza. A nemzeti öltözet a férfiaknál is használatos:
ők bő szabású, bokáig érő, nyáron fehér, télen sötétebb
pamutszövet „kandourát” hordanak. Fejükön általában fehér
horgolt sapkát, „tagiát” viselnek.
|
|
Dúsgazdag
állampolgárok
A FŐVÁROS Abu Dhabi, és a
kereskedelmi központ, Dubai ma is a két leggazdagabb emírség.
A 2,5 millió lakosú szövetségi állam területe kisebb,
mint Magyarországé, s nagy része sivatag. A lakosság mindössze
18-20%-a állampolgár, ami a legkisebb arányt jelenti az
egész világon. Állampolgárságot szerezni ugyanis majdnem
lehetetlen, eddig csak azok lehettek dubai állampolgárok,
akiknek édesanyja és édesapja egyaránt az Emirátusokban
született és állampolgár. Ezen a rendelkezésen a közelmúltban
módosított az új uralkodó, így ma már lehet szerezni is
állampolgárságot, persze nem könnyen: Dubaiban akkor lehet
valaki állampolgár, ha egy helyivel kötött házasságot,
és legalább 35 éve az Emirátusok területén él.
|
|
HA
VISZONT valaki állampolgár, soha nem fog nélkülözni.
23 éves korában földet, házat (inkább kisebb palotát)
kap az államtól, s ez utóbbi fizeti a telefon- és vízszámlát,
a betegellátást, az oktatást is. Emellett a sejk havi
apanázst utal, ezért a helyiek nem nagyon dolgoznak, ha
mégis, akkor vállalkozást vezetnek. Külföldi cég csak
akkor működtethet vállalkozást, ha egy helyi állampolgárt
is bevesz a cég tulajdonosai közé, méghozzá többségi tulajdonnal.
Az olaj egyébként még akár 100 évig is biztosíthatja a
helyiek megélhetését, mégis, a statisztikák szerint ma
már mindössze a bevétel 7%-a származik a fekete aranyból,
a többit a kereskedelemnek, az üzleti befektetéseknek
és a turizmusnak köszönhetik.
|
|
Rangsorolt
vendégmunkások
AZ EMIRÁTUSOKAT a vendégmunkások
tartják el. Származási helyüktől függően kasztrendszerszerű
hierarchikus munkavállalói rendszerben élnek: az útépítők
dél-indiaiak, a taxisok, a sofőrök, pakisztániak, a recepciósok,
a személyzeti vezetők, az alsó szintű vezetők srí lankaiak
vagy filippínók. A nagy szállodák, vállalkozások középvezetői
indiaiak, a felső vezetést pedig legtöbbször európaiakra,
és sokszor – a térségben szokatlan módon – amerikaiakra
bízzák.
A DUBAIBAN dolgozó vendégmunkások
példátlan módon megbecsülik munkájukat, hiszen a fizetések
jóval magasabbak, mint hazájukban. Egy pakisztáni taxisofőr
elmondása szerint fizetésének nagy részét hazaküldve ötfős
családot tud eltartani. Itt tényleg a munka a legnagyobb
érték, aki hibázik, vagy megszegi a törvényt, többé nem
léphet be az „ígéret földjére”. Éppen ezért kiváló a közbiztonság,
nincs autólopás vagy feltörés, bárki nyugodtan sétálhat
éjszaka, akár a bazár sikátoraiban is.
|
|
Vásárlás mindenáron
HA NEMCSAK a hagyományos bazárra
vagyunk kíváncsiak, térjünk be valamelyik „mall”-ba, azaz
város nagyságú üzletközpontba. De Dubaiban „tematikusan”
is vásárolhatunk: az aranybazártól nem messze találjuk
a mobil „bazárt”, ahol minden üzletben maroktelefonokat
és ahhoz kapcsolódó kiegészítőket találunk. Az egy utcában
található, többtucatnyi autós boltban pedig válogathatunk
a felnik és spoilerek között. A technika csodáinak rajongói
az al Nasr tér környékén találják meg „paradicsomukat”,
innen nehéz márkás óra, fényképezőgép vagy videokamera
nélkül kikeveredni.
|
|
Nemzetközi
evés-ivás
AZ ÉTKEZÉSSEL kapcsolatban
csak egy problémánk lehet: az étterem kiválasztása. Óriási
a bőség zavara. A négy-ötcsillagos szállodákban a vendégek
több étterem közül is válogathatnak a szállodán belül.
Dubaiban állítólag nincs olyan nemzet, amelynek ne lenne
legalább egy tradicionális étterme valahol a városban
– bár jó magyar gulyást még nem sikerült ennünk. De azon
ne csodálkozzunk, ha egy olasz étteremben filippínó felszolgálóktól
kapunk étlapot, a termet thai konyhaillat lengi be, a
falon francia képek lógnak, a háttérben pedig német zene
szól. Mint ottjártunkkor kiderült, a tulaj amerikai, és
így aligha csodálható, hogy a bruschetta ehető ugyan,
de egy olasz bizonyára sírva fakadt volna.
A
TARTOMÁNY legtitokzatosabb helyei a névadó kőedények
csoportjai. A fennsíkon több száz monolitból faragott,
egykor fedőkővel letakart edény áll. A legnagyobb, a Király-edény
több mint 3 méter magas és 6 tonna súlyú, de az „alattvalók”
is 600 és 1 000 kiló közötti, termetes darabok. A közel
3 000 éves edények eredetére és szerepére a tudósok a
mai napig nem találtak magyarázatot. Szarkofágok voltak,
vagy rizs tároltak bennük, esetleg bor erjesztésére használták?
Egy biztos: az edények kőanyaga nem erről a vidékről származik.
|
|
AKI IGAZI HELYI specialitásra
vágyik, érdemes betérnie egy helyi „kiskoszosba”, amelyben
– a neve és a látszat ellenére – igen ízletes arab sülteket,
„saormát” (kenyérlepénybe csavart sült hús zöldségekkel,
fűszerekkel), szendvicseket, salátákat kaphatunk. A finom
ételek mellé frissen facsart gyümölcslevet kérjünk, érdemes
viszont szólni a pincérnek hogy, a friss dinnyéből, ananászból,
mangóból, eperből, kiwiből készült italba ne tegyenek
cukrot, mert ettől a mi ízlésünknek elviselhetetlenül
édes lesz az egyébként isteni frissítő. Persze azon ne
csodálkozzunk, ha a mellettünk ülő indiai vendégmunkás
feltűrt ingujjal, kézzel-lábbal lakmározik. De aki finnyásabb,
az sem hal éhen, mert a világ minden pontján megtalálható
gyorséttermek helyi megfelelőiben sablonízű pizzát vagy
hamburgert vacsorázhat.
|
|
DUBAI
KÖZISMERT méregdrága luxus-vendéglátásáról. Ha
van elég pénzünk, válasszuk a Hyatt Regecy Hotel felhőkarcolójának
tetején lévő, egy óra alatt körbe forduló éttermét, netán
a hétcsillagos Burj al Arab tornyában lévő panoráma éttermet,
vagy a New York-i Empire State Building-ként kinövő Hard
Rock Café-t. De egy kétórás sétahajózás a Creek-en a csodálatosan
kivilágított és óriási svédasztallal rendelkező luxusdhaw-on
is felejthetetlen élmény!
Arab
torony és Jumeirah Beach
DUBAI TENGERPARTJA a Jumeirah
negyedről kapta nevét. A villanegyedek, iskolák, az egyetemi
városrész és a híres Jumeirah-mecset mellett itt találjuk
a híres szállodasort, melynek legismertebb épülete a Burj
al Arab (Arab torony) szálloda. A világ első hétcsillagos
szállója, egy 320 méter magas, arab vitorlás formájú épületcsoda
a világ tíz legjobb szállodája között jegyzett Jumeirah
Beach Hotellel szemben, egy mesterséges szigeten áll.
A hotelben csak kétszintes lakosztályok vannak, ultramodern
hifi berendezéssel, házi mozi rendszerrel, internettel
és mindent felülmúló kiszolgálással.
|
|
AZ
ITTENI PIHENÉST a víz alatti akvárium étterem,
a kétszáz méter magasan lévő panoráma étterem és a lenyűgöző
belső design teszi még vonzóbbá. A szigetre golfkocsikkal
viszik a vendégeket, a repülőtéri transzfert a szálloda
Rolls-Royce-ai bonyolítják. A Burj al Arab bejárata mellett
találjuk a Wild Wadi csúszdaparkot, ahol akár húsz percig
is csúszkálhatunk folyamatosan, az iszonyatos erejű vízsugárnak
köszönhetően sokszor felfelé is.
A JUMERIAH BEACH manapság
legdivatosabb helye a nemrég elkészült Madinat Jumeirah,
azaz a Jumeirah-i medina. Az arab stílusban épült szórakoztató-város
vízi utakkal, széltornyokkal, bazárral, bevásárlóközponttal
várja a látogatókat. A föld alatti parkoló-rendszerből
egy fedett bazárba jutunk, ahol elegáns és régi stílusú
üzletek, modern és hagyományos éttermek váltakoznak. A
medina közepén lévő kávézóban kipróbálhatjuk a „dish-dash”-t,
azaz a vízipipát. A városrész két oldalán fekvő luxusszállodákba
elegáns csónakok szállítják a vendégeket. Mindez olyan,
mint egy kis mesterséges arab Velence.
|
|
Tengert
a sivatagba!
DUBAIBAN NEHÉZ rossz szállást
választani, mivel a hotelek, apartmanok szolgáltatásainak
színvonala a legtöbb esetben meghaladják európai vetélytársaikét.
A szállodák teljesen újak, legfeljebb néhány évesek, mert
tíz évesen vagy lebontják, és újat építenek helyettük,
vagy teljesen felújítják őket. A legújabb szállodacsodák
Jumeirah Beach-en épülnek, ahol egy ideje intenzíven zajlik
a sivatag meghódítása. A híres dubai tengerpart mögött
egy mesterséges csatornát alakítottak ki, s a már meglévő
szállodasor mögé bevezették a tengert. A rossz nyelvek
szerint a fejlesztések oka egyszerű: így ezekben a szállodákban
sem lehet majd kevésbé drága, sivatagi kilátással rendelkező
szobát foglalni.
EGY NÉGY felhőkarcolóból álló
hotel-lakóház-bevásárlóközpont jachtkikötővel már működik,
de néhány éven belül egy teljesen új Dubai fog felépülni
itt, több tucat felhőkarcolóval. És a Dubai Marine névre
hallgató projekt nem is a legnagyobb beruházás errefelé.
Egy helyi sofőr szerint az, amit a „főnök”, azaz a várost
irányító sejk itt csinál, már több a soknál: „A sivatagot
beviszi a tengerbe, a tengert beviszi a sivatagba. Őrület!”.
Nem vitás, itt a képzeletnek nincs határa, és amire a
vezetés rábólint, az szinte szemvillanás alatt megvalósul.
|
|
Pálmák
a tengerben
AZ EGYIK ILYEN készülő csoda
a Pálma, egy 17 pálmalevelet formázó, 5 x 5 kilométer
nagyságú mesterséges sziget, amelyet a világ nyolcadik
csodájaként említenek. A „The Palm, Jumeirah” elnevezésű
mesterséges szigetcsoport pálmafa alakban „nő ki” a tengerből,
8 kilométeres törzsén luxusszállodák, bevásárlóközpontok,
mozik, szórakozóhelyek, pálmaágain pedig lakó- és irodaházak
találhatók. A külső körív 11 kilométer hosszú és 200 méter
szélességű, és amellett, hogy a belső szigetek védelmét
szolgálja, számos ötcsillagos szállodának és látnivalónak
is otthont ad.
A"KORONÁBAN", vagyis
a pálmaágakra tervezett szigeteken lakóházak találhatók,
amelyeknek mindegyike saját tengerparttal, medencével
és kerttel rendelkezik, s persze ezeket a tulajdonosok
saját ízlésük és álmaik szerint parkosíthatják. Az épületek,
villák többféle építészeti stílusban készülnek. A leendő
lakók választhatnak az arab, az európai, az olasz, a karibi,
a floridai, a spanyol, a brazil és még sok más stílus
közül. A tengerpartról már most is lehet látni a feltöltött
pálmaformát, és kész a szigetcsoportot és a szárazföldet
összekötő híd is. S mivel a vállalkozás sikere máris óriási,
rögtön elhatározták egy második, ugyanakkora Pálma (The
Palm Jebel Ali) építését is. De néhány hónappal ezelőtt
kiderült, hogy még ez sem elég. Elkezdték tehát építeni
a harmadik pálmát, amely kétszer akkora lesz, mint a két
„eredeti” pálma (The Palm Deira).
|
|
A
Föld szigetekből
S HOGY MI történik akkor,
ha a pénznek és a fantáziának nem kell határt szabni,
arra jó példa, hogy a Pálma projektek sikerén felbuzdulva
készül a Föld (The World) szigetcsoport. A szigetek értékesítése
hihetetlenül sikeres volt, pedig a legolcsóbb földdarab
is 6,85 millió dollárba kerül, a legdrágább pedig 63 millióba.
Az új Föld szinte minden négyzetmétere elkelt már, a tulajdonosok
várhatóan 2008 végén vehetik át mesterséges csodaszigeteiket.
S hogy kik ők? Számos híres ember vásárolt kontinenst
vagy országot, így a leendő tulajdonosok között van a
Beckham házaspár, Rod Stewart pedig megvette „Nagy Britanniát”.
Sivatagi Disneyland
S HA AZT HINNÉNK, hogy a közel-keleti
újvilág teremtése ezzel befejeződik, tévedünk, mert a
tengerparttól és a várostól távolabb egy másik lélegzetelállító
vállalkozásba botlunk. A Dubailand névre keresztelt komplexum,
amely a Közel-Kelet Disneyland-jeként kíván működni, már
szintén készül. Itt golfpályák, sípályák, vidámparkok,
„jurassic park”, Forma-1-es pálya, sportközpontok, színház
és konferenciatermek épülnek, valamint egy 25 kilométer
hosszú lakónegyed, ahol különböző nemzetek stílusában
kialakított kerületek lesznek.
|
|
A
világ legmagasabb épülete
ÉS AKINEK MÉG még ez sem elég,
az induljon vissza a város felé vezető Zayed úton. A már
meglévő, lenyűgöző felhőkarcolók között óriásplakátok
hirdetik a világ legmagasabb épületét, a Burj Dubai-t,
amely néhány év múlva egy teljesen új városrész (Dubai
Downtown) közepén fog állni. Itt építik majd a világ legnagyobb
bevásárló központját is.
AKI KEDVET KAPOTT, hogy meglátogassa
a világ legdinamikusabban fejlődő városát, vigyázzon az
időpont kiválasztásával, mert a nyári időszakban mindennapos
az 50 fokos hőmérséklet, a tenger pedig „használhatatlanul”
meleg, akár 38 fokos is lehet. Nagy baj azért nincs, mert
a legjobb szállodák előtt ilyenkor hűtik a tengervizet.
S ha utunkat a következő télre tervezzük, vigyük magunkkal
a sílécünket is, mert szeptemberre elkészül a világ első
fedett havas lesiklópályája. Igen, a sivatagban! 
|
|
|
Még
200 éve sincs, hogy az 1830-as években a sivatagban,
tevecsordákkal vándorló beduinok felhagytak nomád
életmódjukkal, és letelepedtek a Perzsa-öböl bejáratánál,
a Shindanga-félszigeten. A mai Dubai területén
a Maktum család vezette Bani Yas törzs telepedett
le, s mai napig a család leszármazottai – ma Mohamed
sejk – vezetik a várost.
A mai
ultramodern metropolisz helyén 80 évvel ezelőtt
még bádogházak álltak. Akkoriban a letelepedő
beduinok datolyát termeltek, hajókat építettek,
halászatból és gyöngyhalászatból éltek. Ez utóbbiból
a város gyorsan fejlődött kereskedelmi központtá.
Az 1870-es évek végére Dubai az öböl legfontosabb
kikötőjévé vált. A századfordulón Dubai piaca
volt a legnagyobb a térségben. A világ legkeresettebb
árucikkei – a tömjén, a selyem, a sokféle fűszer
Indiából, Iránból és a térség más országaiból
– a fából készült arab vitorlásokon, a dhaw-okon
érkezett ide, a „kereskedők városába”. Az áruk
a lagúnaszerű csatorna, a Creek partján cseréltek
gazdát, majd a dhaw-okon szállították tovább a
Földközi-tengeren keresztül Európába.
A XX.
században egyre több helyen kutattak olajért a
Közel-Keleten. Dubaiban 1966-ban fedezték fel
az első lelőhelyet. Az első olajexport 1969-ben
indult meg, amikor Anglia bejelentette, hogy kivonul
a területről. 1971-ben a térség hét családjának
vezetői megállapodtak, hogy a fejlődés érdekében
létrehoznak egy közös államot, az Egyesült Arab
Emirátusokat. A vezetés Zayed sejk kezébe került,
hiszen az ő államának, Abu Dhabinak a területén
találták a legtöbb olajat, így ez az állam lett
a leggazdagabb.
|
|
|
ADATOK
ÉS UTAZÁSI
INFORMÁCIÓK - DUBAI
|
Hivatalos
név: Arab Emírségek
Közigazgatási
beosztás: 7 emirátus. Terület:
82 880 km2
Fekvés: Közel-Kelet,
a Perzsa- és az Ománi-öböl, Omán és Szaúd-Arábia
határolja
Népesség: 2 369 153
fő
Népcsoportok: arab (61%),
dél-ázsiai (22%), iráni (8%), egyéb (9%)
Nyelv: arab
Vallás: muszlim (96%),
keresztény, hindu és egyéb (4%)
Valuta: dirham (1
USD = 3,65 AED)
Helyi közlekedés:
Az emírségek között taxival vagy bérelt autóval
Mikor utazzunk: Novembertől
áprilisig. Az év többi részén elviselhetetlen
a forróság. Próbáljuk elkerülni a Ramadan idejét
is.
|
|
Ugrás
az oldal tetejére
|
 |
|
 |
 |
|