AZ IDEI ÉV VÉGÉN külső és belső felújítás kezdődik, de a 3,7 milliárd forintból megvalósuló munkálatok nem csak az épület rekonstrukcióját, állapotjavítását célozzák: a korszerűsítés és bővítés az istentiszteleti élethez nem szorosan kapcsolódó funkciókat – a megnövekedett idegenforgalmat, a zenei eseményeket, a múzeumi kiállítások igényeit – is figyelembe veszi.

Folyamatos változásban
BÁR A BUDAVÁRI Nagyboldogasszony-templomnak Mátyás király a névadója, még jóval uralkodása előtt, IV. Béla korában kezdték el építeni. A tatárjárás pusztítása után az uralkodó a dunai átkelőhely felett húzódó meredek sziklán, az úgynevezett pesti Újhegyen építette meg királyi szállását. A várat és a tőle északra elterülő polgárvárost egységes fallal vetette körül, az egyházi igények kielégítésére pedig megépítette a Máriának szentelt gótikus plébániatemplomot. Az épület közel 800 éves története folyamán rengeteget változott, szinte minden későbbi uralkodó alakított rajta valamit.

NAGY LAJOS KORÁBAN a késő gótikus stílusú átalakítás a déli, Mária-kapu felépítésével kezdődött. Ezzel párhuzamosan folyt a mellékhajók boltozatának felemelése, és az eredetileg bazilikális elrendezésű épület csarnoktemplommá alakítása. Az oldalhajók átépítését Luxemburgi Zsigmond folytatta, de a legnagyobb változás Mátyás uralkodása alatt következett be, aki jelentős bővítéseket hajtott végre: a királyi pár imádkozóhelyéül szolgáló oratóriumot építtetett, amelyet az ötszintes, 60 méter magas déli harangtorony felhúzása követett. Ennek köszönhető, hogy ma is Mátyás-templomnak nevezik a Szentháromság téren trónoló épületet.

Királyi koronázóhely és török mecset
AZ ÉPÜLETNEK fontos szerepe volt a középkorban: a Székesfehérvárott megkoronázott uralkodókat itt mutatták be Buda polgárainak, de pápákat – VIII. Bonifácot, majd XI. Benedeket – is átkoztak ki e falak között. Károly Róbert volt az első uralkodó, akinek itt helyezték fejére a Szent Koronát 1309-ben, de Ferenc Józsefet és IV. Károlyt is a Budavári Nagyboldogasszony-templomban szentelték magyar királlyá. Luxemburgi Zsigmond a fontos hadjáratok zászlóit, győzelmi jelvényeit helyezte el a templomban, Mátyásnak pedig két esküvője is köttetett a falak között.

MINT OLY’ SOK más épület, a Mátyás-templom sorsa is összeforrt hazánk történelmével. Miután a török seregek 1541-ben elfoglalták Budát, a gótikus templomot mecsetté alakították. Az ettől kezdve 145 éven át Eszki, illetve Büjük dzsáminak nevezett épület falait fehérre meszelték, belső berendezését, szobrait, oltárait eltávolították. Egy legenda szerint a törökök a Loretói-kápolnában álló Mária-szobrot befalazták, de 1686-ban, az ostrom idején, a lőportorony robbanásakor a fal leomlott, és a szobor ismét előtűnt. A legenda szerint a törökök ezt olyan rossz előjelnek vélték, hogy azon nyomban elhagyták Buda várát.

MIUTÁN A FÉLHOLD uralmának leáldozott, az épületet barokk stílusban építették újjá, I. Ferenc József azonban elrendelte felújítását és a gótikus elemek visszaállítását. A rekonstrukciós munkálatok 1874-ben, Schulek Frigyes irányításával kezdődtek. A több mint húsz évig tartó helyreállítás során Schulek lebontatta a barokk kori bővítéseket, és a templomot a megmaradt középkori épületrészek felhasználásával, a bontás során előkerült kőfaragványok figyelembe vételével egységes, késő gótikus stílusban építette újjá. A belső táblaképeket és festett üvegablakokat a kor neves művészei, Lotz Károly és Székely Bertalan készítették.

A II. VILÁGHÁBORÚ nagy pusztulást okozott az épületben: a németek például tábori konyhának használták az altemplomot, később a szovjet csapatok lovaikat tartották a sekrestyében. A harcok során a templom olyan súlyosan megsérült, hogy lebontása is szóba került: a tető leégett, a boltozatok megsérültek, az orgona tönkrement. Máig titok, kinek köszönhető, hogy a Mátyás-templom végül mégis megmenekült a lerombolástól, és megkezdődött felújítása.

Keleties belső magyar emlékekkel
A TEMPLOMBA JELENLEG nem a főkapun, hanem a harangtorony közelében nyíló déli oldalkapun lehet belépni. A monumentális falak között furcsa hangulat ragadja magával a látogatót: míg a belső díszítés színei és formái keleties hangulatot árasztanak, addig a főhajó oszlopain lógó zászlók egy rég letűnt, fényes ünnepségről mesélnek. A templombelsőben ma is megtekinthető lobogókat még az 1867-es királykoronázáskor használták.

A BÉLA-TORONY ÉSZAKI falán Lotz freskója a nándorfehérvári győzelmet örökíti meg, mellette a nyugati falon a körkörös bélleletű körablak jól szemlélteti a falak vastagságát. A Béla-torony pillérkötegét érdemes alaposan szemügyre venni: az összefont nyakú, egymással viaskodó, torz állatokat és két szerzetest ábrázoló oszlopfő Budapest egyik legrégibb szobra, mely eredeti elhelyezésében található. Szemben vele a királyi oratórium díszített kőerkélye tekint le a főoltárra a szentély északi falából.

Megújulás előtt
AZ ELMÚLT ÉVEKBEN a templom állapota annak ellenére is folyamatosan romlott, hogy az UNESCO 1987-ben a Várnegyeddel együtt világörökségi helyszínné nyilvánította. A közeljövőben azonban – a hívők és a kultúrakedvelő turisták örömére – megújul az épület, melynek zenei élete már a középkorban is kimagasló volt. Falai között ma is gyakoriak a komolyzenei- és orgonakoncertek, ahol gyakran fellép a Mátyás-templom Ének- és Zenekara, Magyarország egyik legrégebbi zenei együttese. A történelem iránt érdeklődőket az egyházművészeti gyűjtemény várja, melynek relikviái között a Szent Korona másolata is megcsodálható.