vilagjaro




TALPALATNYI ZÖLD ÖRÖKSÉG

A Füvészkert

Szöveg és fotó: Joó Annamária
A cikk összeállításában szakmai segítséget nyújtott
Dr. Orlóci László, az ELTE Botanikus Kert megbízott igazgatója

Nemecsek, Boka, Csónakos, Áts Feri és a vörösingesek - ki ne emlékezne a nevezetes Füvészkertre, ahol a Pál utcai fiúk kihallgatták ellenfeleiket, s ahol Nemecsek „örökös közlegényt” a kerti tóban megfürdették, mikor vissza akarta venni a Pál utcaiak piros-zöld zászlóját. Tavaly ősszel még a bezárás veszélye fenyegette az ország legrégibb botanikus kertjét, amely azonban a lelkes társadalmi összefogásnak köszönhetően jelenleg is színpompás növényvilággal várja az ideérkezőket.

Zöldközelben
NAGY VÁRAKOZÁSSAL – s gyerekkorom egyik kedvenc regényének, „A Pál utcai fiúk”-nak köszönhetően, talán egy kis elfogódottsággal is a szívemben – léptem be a Füvészkert kapuján. A forró júliusi délutánon árnyékos, csupazöld világ fogadott. Ahová néztem, mindenhol hatalmas fák, enyhet adó lugasok, bokrok, színes virágok hívogattak. Itt volt hát a híres éjszakai kaland. Ide lopózott be Nemecsek kis barátaival, s bújt el a vörösingesek elől a Pálmaház aranyhalas medencéjében, majd itt nyomták bele nyakig a tóba Áts Feriék, miután kémkedésen érték. Még megannyi kép és emlék kavargott bennem a könyv lapjairól, amikor egy vadszőlővel befuttatott, zöldpalettás regényes házhoz értem.


A SZÁZÉVES FÁK gyűrűjében meghúzódó kerti igazgatósági épület, az egykori Festetics-vadászkastély Pollack Mihály tervei alapján épült, s ma műemléki védelem alatt áll – tudom meg Dr. Orlóci Lászlótól, a Füvészkert megbízott igazgatójától. A villa belsejében régi falfestmények árulkodnak a hajdan jobb napokat látott épület patinás szépségéről. Az
ELTE fenntartásában lévő, de állami
tulajdonú botanikus kertet – amely természetvédelmi terület – a tavaly őszi bezárás szele többek között azért is legyinthette meg, mert a Füvészkert műemléképületeinek, útjainak és közműveinek felújítására szükséges több százmilliós összeget az egyetem önerőből nem volt képes biztosítani.


EGY ÁLTALÁNOS és alapos át-, illetve újjáépítés pedig elengedhetetlen lenne a kert mindennapi, gördülékeny működéséhez. De nem csak a működéshez, hanem – mint kiemelt idegenforgalmi helyszín – színvonalas szolgáltatásaival, egyedülálló növénygyűjteményével Budapest turisztikai látványosságaként látogatók ezreit vonzhatná ide kül- és belföldről egyaránt. Hiszen manapság is érkeznek olasz diákok a Füvészkertbe, hogy megnézzék kedvelt kötelező olvasmányuk, Molnár Ferenc „Pál utcai fiúk” című regényének legendás színhelyeit.


Virágkiállítás
A KÖNYVBÉLI HELYSZÍNEK közül a füvészkerti tavat már hiába keressük, mert a Millennium után az érintett területet beépítették klinikákkal, de a Pálmaház a régi. A másfél évszázados, háromrészes üvegház egyik érdekessége, hogy kecses vasszerkezetét ugyanaz az Eiffel és Társa cég készítette, mint a Nyugati pályaudvarét. Az 1964-ben korszerűsített műemléképületen az idő vasfoga az elmúlt évek alatt ismét nyomott hagyott, ám a kopottságában is veretes építményt így is különleges hangulat lengi be.


SAJÁTOS NÖVÉNYVILÁG tenyészik itt a meleg páradús levegőben. Valóságos miniatűr trópusi dzsungel fogadja a belépőt: hatalmas legyezőlevelű pálmák merednek az égnek, közöttük illatos, élénk színű virágok, óriáspáfrányok, banánfák és ananásztövek gubbasztanak. A füllettségtől és az édeskés virágillattól kissé bódultan léptem ki az üvegházból, majd a kert szűk, kacskaringós ösvényein egy vízililiomokkal teli hangulatos kis tóhoz értem. Utamat hosszúszárú, tenyérnyi napraforgók, rózsaszín, fehér, sárga színű kürt alakú virágok, tűzpiros galagonyák kísérték. Bármerre jártam füvészkerti sétám alatt, szépen gondozott, ápolt növények virultak a sötétzöld fűben.


ÜCSÖRÖGTEM néhány percig a tó közeli árnyas padon, elnéztem a szivárvány minden színében pompázó buja vegetációt, és hallgattam a fák között járó szellő susogását. Alig hihető, hogy Budapest benzingőzös, forgalomzajos kerületének szívében, e virágos ékszerdobozban nyugalom honol mindenen. Az arborétum változatos növényvilága mellett figyelemreméltó állatfajtákkal is büszkélkedhet. A természetes madárállományon – városi verében, galambon – kívül különféle egzotikus állatok is laknak itt, melyek a tél beálltával beköltöznek a Pálmaházba: találunk köztük leguánt, óriáskígyót, csincsillát és ékszerteknőst.


A KERT VÉGÉBEN, a szaporító üvegház mellett cserepes szobanövényekre bukkantam. Itt jutányos áron kínáltak helyben termesztett, egyszerű muskátlikon, szegfűkön és rózsákon át a délszaki orchideákig mindenféle növénykülönlegességet. Nem tudtam ellenállni a sokszínű virágtengernek, úgy döntöttem, viszek hát haza egy cserépnyi botanikus vidámságot, s egy lila-rózsaszín-fehér tölcsérektől tarkított petúniával a kezemben, méhdöngicsélés kíséretében ballagtam a kijárat felé.


A FÜVÉSZKERT SZÜLETÉSE

Az 1771 -ben alapított, jelenlegi helyén, a Józsefvárosban 1847 óta működő Füvészkert eredetileg tízhektáros területe a történelem viharaiban ugyan töredékére zsugorodott, de még így is számos veszélyeztetett, és egymástól akár sok ezer kilométernyi földrajzi távolságban élő növényfajnak ad otthont. Hatezer növényfaj, 200 éves páfrányfenyők, orchideák, rododendronok, 800 fajt bemutató kaktusz- és pozsgásgyűjtemény csalogatja a természetvédelmi területre a botanika és a növényritkaságok szerelmeseit.
Ma a létesítmény nem csak biológushallgatók egyetemi képzésében vesz részt, hanem középfokú kertésztechnikusok oktatásán kívül egy munkavállalásra felkészítő program keretében a közeli nevelőintézet értelmileg akadályozott diákjainak is segítséget nyújt. A Füvészkert idén elfogadott új működési szabályzata lehetővé teszi a védnöki rendszert, amelynek keretei között gazdaságosabbá válik majd a működtetés, hiszen a védnökök jelentős támogatásban részesíthetik az intézményt. Ennek köszönhetően ebben az évben a Fővárosi Vízművek védnöksége alatt az öntözőrendszer korszerűsítésére került sor a Kertben, s így jelentősen csökkent a növények öntözésének költsége.
A kert, amely egyszerre tanintézmény, műemlék és irodalmi kincs, a jövőben megszépült formában nem csupán idegenforgalmi látványosságként szeretné öregbíteni és színesíteni az amúgy sajnos meglehetősen szürke és leromlott állapotú VIII. kerület képét, hanem XIX. század végi fénykorához hasonlóan a kerület és a főváros igazi közösségi intézményévé szeretne válni.


FÜVÉSZKERT INFORMÁCIÓ

Cím: Budapest, VIII. kerület Illés utca 25. Tel.: 06 1/2101 074 Nyitva tartás: Minden nap 9-től 17 óráig. Az üvegházak nyitva: 9-től 12 óráig és 13-tól 16 óráig. Belépődíjak: Felnőtteknek 400 Ft, diákoknak, nyugdíjasoknak 200 Ft.



Ugrás az oldal tetejére