vilagjaro


 



Üdülési csekkek márciustól

2000 elfogadó szálláshely
Idén március elsejétől válthatóak ki az üdülési csekkek, amelyekhez a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) a rászorulók ötszázmillió forintos támogatásával járul hozzá. Üdülési csekket azonban nem csak a kispénzűek, hanem bárki – magyar állampolgár és gazdálkodó szervezet egyaránt – kiválthat, ez 53 000 forintig adómentes. A csekkeket, amelyek legkisebb névértéke 1 000 forint, 2004-ben a vasút- és volántársaságok, 400 utazási iroda és 2 000 szálláshely fogadja el. A MNÜA támogatását a cégek azon dolgozói kaphatják meg, akik átlag havi bruttó bére nem haladja meg a 70 000 forintot, valamint azon nyugdíjasaiknak ítélhetik meg, akik havi átlag jövedelme nem több mint 53 000 forint.

Erre a célra az alapítvány 400 millió forintot, a minimálbér alatt élő kisnyugdíjasok üdülésének támogatására pedig további 100 millió forintot különített el. A pályázatokat március 1-től várják. A beadásukhoz szükséges adatlapok a MNÜA internetes honlapjáról tölthetőek le, de beszerezhetőek az idősügyi szervezetek helyi képviseleteinél, valamint a magyar Teleház Szövetség ötszáz településén megtalálható Teleház pontokban is.

Megújuló Ferihegy
A tavaly megkezdett repülőtér-korszerűsítési munkálatok idén is folytatódnak. A Ferihegyi repülőtér 2A terminál tranzitvárójának átalakítása várhatóan május 15-ig tart. A beszállókapuk számát tizenegyre növelik, bővülnek a Service Center pult szolgáltatásai, valamint új akusztikus tájékoztató rendszert is kialakítanak. Az átépítés során a Malév-utasok jegykezelése az eddig megszokott módon történik, de egyes Malév-járatok a 2B terminálra érkeznek majd.

Elfogy a Balaton?
A Balaton immár négy éve csökkenő vízszintje várhatóan idén is gondot okoz. Az előrejelzések szerint 2004-ben is kevés lesz a csapadék a tó vízgyűjtő területén. A szakemberek szerint a meder kotrása csak átmeneti megoldás. Ha a tó vízszintje továbbra is csökken, a Balatonnak valószínűleg egyszeri vízpótlásra lesz szüksége. Nem lehetetlen, hogy újabb stégek, mólók és fürdőépítmények létesítésére is sor kerül majd, hiszen a déli part egyes szakaszain a víz már 100-150 méterre van a korábbi partszakasztól.

A jövő útlevele
Arc- és ujjlenyomat ellenőrzés
Az Európai Bizottság javaslata alapján a jövőben egységes biometrikus azonosítók, azaz arc- és ujjlenyomat kerülhet az európai útlevelekbe. Ennek bevezetését az Egyesült Államok döntése tenné szükségessé, miszerint vízumkötelezettséget vezet be azon európai államok esetében, amelyek útlevelei nem tartalmaznak ilyen típusú információkat. Az USA hatóságai a szeptember 11-i terrortámadások óta rendkívül komolyan veszik a bevándorlás-biztonságot, ezért döntés elé állították az európaiakat: vagy megfelelnek az elvárásnak, vagy 2004 októberétől mindenkinek vízumot kell kérnie az Egyesült Államokba utazáshoz. Az Európai Bizottság javaslata egyelőre csak az arclenyomat megjelenését írná elő kötelezően az útlevelekben, az ujjlenyomat kérdéséről a tagállamok saját hatáskörben dönthetnének. A bizottság javaslatának elfogadásához valamennyi tagállam beleegyezésére szükség van. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az európai országoknak egységes útlevele lesz, hiszen az Unió alapokmányaként felfogható Nizzai Szerződés 18. cikkelye tiltja az útlevelek harmonizációját.

Digitális fáraók
Február közepe óta a www.eternalegypt.org website-ra kattintva virtuális módon is megismerkedhetünk az ősi egyiptomi kultúrával. A Nílus mentén előkerült, mára az egyiptomi múzeumban kiállított, több ezer éves tárgyakat térhatású, részletesen is nagyítható fotókon tekinthetjük meg. Az egyiptomi kormány és az IBM közös kezdeményezésére létrejött, Eternal Egypt elnevezésű digitális múzeum három éves munka eredményeképpen valósult meg.

India döntött
Az indiai kormány nemrégiben döntött a hatalmas forgalmat lebonyolító, mérhetetlenül elavult, és elhasznált repülőtereinek felújításáról. A légiforgalmi központok elhanyagolt állapota nem csak a turistákat, hanem a várva-várt külföldi befektetőket is elriasztja. A Bombayben és az Új-Delhiben üzemelő legnagyobb indiai repülőtereket magánbefektetőknek kínálják fel, miközben a kormány további két, újonnan épült repülőtér létesítését is megkezdte a közelmúltban.

Egzotikus észak
Drágulnak a skandináv utak
Utazási irodák katalógusaiból az derül ki, hogy a dél-tengeri és távol-keleti utak olcsóbbak, mint az északi tájakra szervezettek. Marokkó, Tunézia és Jordánia ajánlatai például gyakran a török árak alá ígérnek, amit az adott országok általában honi turisztikai hivataluk támogatásával érnek el. A skandináv kínálat ezzel szemben sokaknak megfizethetetlen, ami az északon megszokott, de a magyar viszonyokat jóval meghaladó életszínvonalnak köszönhető. Ugyanez a tendencia figyelhető meg Izlandon és Oroszországban is, holott egy évtizeddel ezelőtt még nem gondoltuk volna, hogy Szentpétervár és Moszkva egyszer még „egzotikus” cél lesz az utazók számára.

Forró Európa
Svájci tudósok szerint a tavaly nyáron Európa-szerte több halálesetet okozó, perzselő hőség csak a kezdet volt, ezentúl bolygónkon állandósulhat a forróság. Időjóslatok szerint Dél- és Kelet-Európában a század végére természetessé válhat a 30 °C feletti hőmérséklet. A Fribourg Egyetem munkatársai arra figyelmeztetnek, hogy 2004 nyarán nem csak a forrósággal, hanem a szárazság okozta mezőgazdasági károkkal is számolnunk kell.

Távozó Athéniak
Egy felmérés szerint a négymilliós agglomerációjú Athén lakosainak mindössze 48 százaléka tervezi, hogy az augusztus 13-29. között megrendezésre kerülő Olimpiai Játékok idején a fővárosban marad. Közvélemény-kutatások alapján várható, hogy az otthon maradók fele kilátogat majd egyes sporteseményekre is. Dora Bakojannisz főpolgármester ez idő alatt másfél millió látogatóra számít, ezért ígérte, mindent elkövetnek, hogy a közlekedés zavartalanságát biztosítsák.

Olvadozó síparadicsomok
Az osztrák Alpok sem kivétel

Az osztrák idegenforgalmi szakértők úgy tartják, hogy a globális felmelegedés erősen veszélyezteti az ország téli turizmusát. Az ENSZ tanulmánya szerint ugyanis az elkövetkező 30-50 év alatt 200-300 méterrel magasabbra húzódik majd a hóhatár Ausztriában, ellehetetlenítve ezzel az 1000 méter alatt fekvő a síterepek 90 százalékának működését. Az évi 100 napnál rövidebb szezonnal rendelkező területeket a szakma már ma is veszteségesnek tekinti.

Az osztrákok félelmei nem alaptalanok, hiszen Ausztriában csak kivételes esetekben lehetséges a síközpontok magasabbra telepítése és a pályák mesterséges hóval történő ellátása. A téli turizmusból élők aggódnak a bevételkiesés és a megszűnő munkahelyek miatt. A túlélési alternatívákkal kapcsolatban részletes tanulmány kidolgozását várják a Gazdasági Minisztériumtól. Arra is következtetni lehet, hogy Ausztriában egyre nagyobb szerephez jut majd a gyógy- és termálturizmus, valamint előtérbe kerül a gyalogtúra-, a kulturális-, és a pihenő- turizmus is. Mi pedig, ha síelni támad kedvünk, valószínűleg a svájci síparadicsomok felé vesszük majd az irányt, amelyek java a klímaváltozás után is bőven a hóhatár felett marad.



Ugrás az oldal tetejére