Új álmok születnek
A TÖRTÉNET nagyjából az 1860-as évek derekán kezdődik, mikor is az angliai székhelyű Gresham Életbiztosító Társaság elhatározza, hogy Magyarországon is megnyitja fiókját. A tervet 1878-ban valósítják meg, s a vezetőség jó szemmel azt a Hild József tervezte Nákó Házat választja székhelyéül, amely – az akkor még Ferenc József téren – pontosan a mai Gresham-palota helyét foglalta el. Ez a ház azonban mindössze két évtizedig felel meg a biztosítótársaságnak, ugyanis – híven a XVI. században élt, Erzsébet királyné udvari kereskedőjeként munkálkodó Sir Thomas Gresham óriási kereskedelmi sikereihez –, a társaság igen nagy forgalmat bonyolít az éppen világvárossá fejlődő Budapesten.

AZ ÜZLETEMBEREK ÚJ, fényűző házat álmodnak maguknak, s az ennek megtervezésére kiírt nemzetközi pályázatot Quittner Zsigmond, a magyarországi historizmus egyik vezető építésze nyeri el. Tervei grandiózusak, egy tizenkétezer négyzetméter alapterületű iroda- és lakóházról szólnak, a kor divatjának megfelelően az épület magjában hatalmas, fedett passzázs résszel, amely fölött acélszerkezetes üvegbúra feszül fenségesen. Az alatta található divatos üzletek, a három lépcsőház, az irodák, valamint a lakosztályok díszítését a kor nemes és népszerű anyagiból képzeli, és olyan modern, máig ritkán használt kényelmi megoldásokat is tervez az épületbe, mint például a gépházra kapcsolt porszívó-berendezés. Quittner lenyűgöző elképzelései szinte azonnal megnyerik a biztosítótársaság vezetőségét, akiknek egyetlen vágya, hogy a cég új székhelye, s egyben reklámja az egyik legpompásabb épület legyen egész Európában.

1903-BAN, A NÁKÓ HÁZ lebontását követően azonnal megindulnak a munkálatok, amelyek 3 millió koronát emésztenek fel. Quittner terveinek cizellálását segítik a remek építész hírében álló Vágó fivérek, a munkálatokban pedig a kor legnagyobb építész-mesterei vesznek részt. Róth Miksa üvegmozaikot és festett üvegtáblákat készít a három lépcsőház számára. Telcs Ede formálja meg Sir Gresham portréját és az első emeleti fekvő szobrokat, Zsolnay Vilmos keramikus gyárából kerülnek ki a falakat borító csempék és a padlólapok, Jungfer Gyula pedig káprázatos kovácsoltvas-korlátokat készít a folyosókra. Sem az önmagáért beszélő névsor, sem a felhasznált anyagok kiváló minősége nem véletlen, hiszen a Gresham-palotát jómódú arisztokraták igényeinek megfelelően igyekeznek megépíteni.

Élet a palotában
1906-RA ELKÉSZÜL a díszes, már-már fejedelmi küllemű épület, amelyet máig a világ egyik legszebb szecessziós épületének tartanak, s amely a stílus szinte minden tipikus jegyét magán hordozza. Kovácsoltvas pávás kapuk, a korlátokon madaras és virágos ornamentika emelik a belső tér hangulatát. A homlokzat mozgalmas, játékos vonalvezetésű, a lépcsőházakat színes mozaikok és üvegtáblák díszítik, de a csúcspont természetesen a keleties jellegű, mindenki számára nyitott passzázs rész, benne az elegáns „bazársorral”, amely kizárólag luxuscikkeket kínál. Az épület korának legmagasabb színvonalát képviseli, egészen addig, amíg szépségét és eleganciáját ki nem kezdi a II. Világháború.

BUDAPEST ez idő tájt pezsgő éjszakai életének és remek konyhájának híre Európa-szerte elterjed, s ide csábítja külföldről az arisztokráciát és a jómódú nagypolgárságot. Itt, a Gresham-palotában randevúzik rendszeresen orosz, német és osztrák rokonaival a brit királyi família, itt bérel lakosztályt sok gazdag külföldi kereskedő, és itt éli hétköznapjait a magyar felső-középosztály is. Büszkén költöznek be a nagystílű falak közé az ipari és kereskedelmi élet vezetői, a legnagyobb bankok és biztosítóintézetek vezérigazgatói. Ügyvédek és orvosok bérelnek maguknak lakosztályt a Greshamben, de nem maradhatnak el az ékszerészek, a fővárosi lakást fenntartó földbirtokos családok és a tőkés polgárság sem. Jómódú, gondtalan nyüzsgésük tölti be az épület helyiségeit, élvezettel szórják pénzüket a passzázs luxusboltjaiban, fejből ismerik a palota éttermének bőséges menükínálatát, és élénk társadalmi életet élnek a Gresham-Venezia névre keresztelt nagyúri kávéházban.

A SALZER MÓR vezette kávéház hamarosan meghatározó helyszíne lesz a kor művészeti életének is. Az 1920-as években itt alakul meg az a Gresham-kör nevű társaság, amely különféle művészeti stílusok képviselőit, művészettörténészeket, ügyvédeket és irodalmárokat tudhat a tagjai közt. A palota Mérleg utcai pincehelyiségében nyílik meg a valódi nagyvárossá fejlődő Budapest első kabaréja, a Pódium is. A helyiség minden este zsúfolásig telik a politika, a gazdasági és művészeti élet kiválóságaival, egészen 1941-ig, amikor kapuit végleg bezárják. A Gresham-palota szinte mágnesként vonzza a kor nagy politikai szerveződéseit is. Itt székel az Országos Szabadelvű Klub, és itt bérel szerkesztőségi irodát 1923-1944 között az Esti Kurír, amely erősen támadja a németbarát politikai közvéleményt. De a Greshamben van a Magyar Revíziós Liga központja és a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. irodája is.

A pusztulás ideje
A II. VILÁGHÁBORÚ okozta károkat csak tovább fokozza, hogy a szovjet csapatok egy részét itt, a néhai fényűző palotában szállásolják el, s a nyüzsgő polgári élet zajait, a divatos kelmék, fénylő aranyórák és elegáns kalpagok látványát egy időre a katonasisakok, fegyverek és harsogó parancsszavak váltják fel. A ’48-as államosítást követően a jó elvtársnak számító kistisztviselők és munkások költöznek az úri lakosztályokra már cseppet sem emlékeztető, leválasztott lakások falai közé. A szocializmus idején úgy tűnik, mintha az illetékesek teljesen megfeledtkeznének a folyamatosan romló állapotú, egyre szomorúbb látványt nyújtó épületről.

Szép, új világ
A PALOTA eladásáról és szállodává alakításáról már 1995-ben tárgyalások folynak, vajmi kevés sikerrel. Végül 1999-ben, végsőkig lepusztult állapotban vásárolja meg a Gresco Befektető és Vagyonkezelő Részvénytársaság, amely kifejezetten az épület fejlesztése céljából jön létre, s vállalja, hogy a műemléki védelem alatt álló házat az eredeti tervek szerint, aprólékos munkával, szinte centiről-centire újítja fel. Az újjáéledő Gresham-palota átadása már évek óta húzódik, legfrissebb információink szerint várhatóan 2004 nyarán fejezik be a munkálatokat.

A PALOTÁBÓL a felújítást és átalakítást követően ötcsillagos luxusszálloda lesz, amely ugyancsak a társadalom legfelsőbb rétegeit célozza meg. Államfőket, királyi családokat, maharadzsákat várnak majd ide, de természetesen azok a világhírességek és üzletemberek is megszállhatnak majd lakosztályaiban, akik megengedhetik maguknak ezt a luxust. Ugyanis a Four Seasons Hotel Gresham Palace, Budapest felújítási költségét (több mint 100 millió euró), és a luxuskörülményeket meg kell téríteni. A legolcsóbb, 33 m2-es szoba várhatóan 75 ezer forintba, a 226 m2-es, fényűző királyi lakosztály pedig nagyjából 900 ezer forintba kerül majd éjszakánként. Bánkódni azonban nincs okunk, ugyanis az újonnan megnyíló, szép emlékű kávéházban, az étteremben és az építészettörténeti ritkaságnak számító, üvegkupolás passzázs üzletei között mi is bármikor megfordulhatunk csodálni és vágyakozni.