Fenyegető áradások

Kétmilliárd ember veszélyben

Az ENSZ Egyetem - amelyet 1973-ban a globális veszélyek tanulmányozására hoztak létre - szakértői szerint az elkövetkező 50 évben az emberek a korábbiaknál sokkal jobban ki lesznek téve az áradásoknak és földcsuszamlásoknak, amelyek a Föld felszínének egy részét is nagyban átalakíthatják. A kutatók állítják, hogy a Föld klímája melegebb és nedvesebb lesz, s elsősorban a kisebb szigeteken és a tengerparti területeken élő emberek lesznek kiszolgáltatva az időjárás változásainak. Mindennek hátterében a felmelegedés következtében emelkedő tengerszint, az erdőirtások okozta talajmozgások, valamint a Föld eltartó képességét egyre inkább próbára tevő, folyamatosan növekvő népesség áll. Az ENSZ Egyetem kutatói szerint a világ népességének egyhatoda (nagyjából egymilliárd ember) él közvetlen veszélyeztetett területeken, s ők jórészt egyben a Föld legszegényebb lakosai is. A tudósok arra is figyelmeztetnek, hogy míg az 1950-es években hat, a ’60-as és ’70-es években hét, illetve nyolc nagyobb árvíz volt a világban, addig a ’80-as és ’90-es években már 18, illetve 26 pusztító árvíz okozott súlyos károkat világszerte. Manapság évente 25 ezer ember veszti életét ilyen katasztrófákban.

Melegedő városok

A jövőben fokozottan érezhetjük majd a klímaváltozás hatásait a nagyvárosokban – állapították meg brit kutatók a globális felmelegedés következményeinek tanulmányozása közben. Ennek oka, hogy a betontenger fokozottabban nyeli el a hőt, mint a növénytakaró, másrészt a városi járművek gázkibocsátása, valamint az épületek és aszfaltozott utak hőle-adása is fokozza a jelenséget. Előrejelzések szerint a jelenlegi városi hőkibocsátás a négyzetméterenkénti 20 wattról hamarosan 60 wattra emelkedik.

Dohányzásmentes Norvégia

A nyár elején életbelépő rendelet szerint ezentúl Norvégia vendéglátóipari egységeiben is tilos a dohányzás. Tovább csökken tehát a világ dohányzásbarát övezete, aminek az a probléma ad alapot, hogy az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint évente 4,9 millió ember a dohányzás következtében veszti életét. Eszerint a nikotinélvezet 6,5 másodpercenként szedi áldozatait világszerte. A norvég törvény célja, hogy megvédje az alkalmazottakat a passzív dohányzás káros hatásaitól.

Villámgyorsan az Adriára

Elkészültek az ígért autópályák

Június végén befejeződött a magyar-horvát határtól Fiuméig vezető autópálya-szakasz építése, július elején pedig a Zágráb és Split között húzódó 180 kilométeres részt is átadták a forgalomnak a horvátok. Mostantól tehát, ha Letenyénél lépünk át e szomszédos ország területére, folyamatosan autópályán haladhatunk az adriai tengerpartig. A Zágráb és Split közötti autópályán már csak két kisebb szakasz hiányzik a délre vezető A1-es autópályából: egy hat kilométeres alagút, és a délebbre fekvő területeken a Krka folyó, valamint az ottani nemzeti park mellett futó 44 kilométeres szakasz. Ezek befejezését jövő nyár elejére tervezik. Az újonnan átadott horvát sztrádák az eddigiekhez hasonlóan szintén fizetősek, s megszokott módon az útdíjat a megtett távolság szerint kell lerónunk. A határtól Zágrábig 30 kunát (kb. 1000 Ft), Zágrábtól Splitig pedig további 130 kunát (kb. 5000 Ft) kell fizetnünk. Mostantól nagyjából fele annyi idő alatt közelíthetjük meg négy keréken az Adria délebben fekvő településeit, mintha a korábban használt hegyi utakon közlekednénk.

Elkobzott mobilok

Az észak-koreai hatóságok június elején elkobozták a helyi szervezetek és magánszemélyek mobiltelefonjait, valamint a lakosság körében betiltották a mobiltelefonos kommunikációt. Ezt vélhetően azért tették, mert a vezeték nélküli telefonokat egyre nehezebben tudták lehallgatni, s így a lakosság külföldiekkel való érintkezését is korlátozni tudják. Igaz, az országban tartózkodó idegeneknek engedélyezett a mobiltelefon-használat, de egy-egy készülék üzembe helyezése akár 2000 dollárba is kerülhet.

Turista az űrben

Június 21-én elérte a hivatalos világűr határát az első embert szállító magánűrhajó. A Space Ship One-t egy sugárhajtóműves repülőgép juttatta fel 15 kilométeres magasságba. A kettéválás után a kis gép egyedül kezdett emelkedni a célt jelentő 100 kilométer felé. Igaz, a repülésirányító rendszer meghibásodása miatt csak az eredeti tervekhez képest 10 kilométerrel alacsonyabbra emelkedett fel, de a bűvös határt átlépve utasa, Mike Melvill 3 percet súlytalanságban töltött, majd szerencsésen landolt a kaliforniai Mojave-sivatagban.

Fapadosok birodalma

Megújul a Ferihegy-1

A fapados légitársaságok iránti érdeklődés tette kívánatossá a Ferihegyi repülőtér egyes utasforgalmi épületének komplett felújítását, amely a tervek szerint jövő nyárra készülhet el. A kapacitás bővítésének igényére a Ferihegy-1-en nagyjából egy évvel ezelőtt megjelent diszkont légitársaságok néhány hónap alatt felfutó forgalma figyelmeztetett. Ezt ugyanis a számukra megnyitott egyetlen helyiség már képtelen kiszolgálni. Jelenleg a repülőteret használni kívánó társaságoknak – Germanwings, SkyEurope, Air Berlin, easyJet, Norwegian, Alpeagles és Wizz Air - csak egyike szolgálható ki egy időben, s naponta is csak maximum nyolc járatot képesek indítani Ferihegy-1-ről. Ez pedig csupán töredéke az igényeknek. A felújítással kapcsolatos szakhatósági engedélyeztetés már folyik, s remélhetőleg a kiviteli tervek is elkészülnek július közepére. A Budapest Airport Rt. (BA) szerint az ősszel megkezdődő munkálatok várhatóan jövő nyáron fejeződnek be, s ettől kezdve a Ferihegy-1 évente kétmillió utas fogadására lesz képes. A kőépület felújításának idejére a BA Rt. ideiglenes megoldásként a fapados légitársaságok gépeit a Ferihegy 2B terminálról üzemelteti.

Balatoni óriás

Az ország legmagasabb óriáskereke nyújt augusztus végéig szórakozási lehetőséget a Balaton-parton. A siófoki Nagystrandon felállított 46 méter magas építmény 36 kosarában egyszerre 216-an utazhatnak, egy-egy menet pedig a forgalomtól függően 5-10 percig tarthat. Az aranypart szállodasora fölé emelkedve páratlan kilátásban gyönyörködhetünk, de hogy az esti hangulat is biztosított legyen, a német tulajdonos 30 ezer villanykörtével boríttatja fénybe az óriáskereket.

Hét új csoda

1999 óta működik az az UNESCO által létrehozott weboldal, amely a világ hét új csodájának megszavazását szolgálja. A felhasználók döntése alapján a rangsor jelenleg a következő: Kínai Nagy Fal, Potala Palota (Tibet), Római Colosseum, Chichén Itzá (Mexikó), Húsvét-szigeteki kőarcok, Pisai ferde torony, Taj Mahal. Ez az eredmény azért izgalmas, mert a kínaiak rengeteg szavazata az aránylag kevés internet hozzáférés miatt meglepő, s mert a világ hét új csodájának fele egyelőre szintén ókori alkotás.

Biztos, ami biztos!

Nem elég az E-111

Mivel a legtöbb európai uniós tagországban önrészt kell fizetnünk a gyógyellátásért, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár arra figyelmeztet, hogy külföldi utazás előtt ne csak a sürgős betegellátásra jogosító E-111-es formanyomtatványt váltsuk ki, hanem kössünk utasbiztosítást is. Ez azért hasznos, mert míg a formanyomtatvánnyal kizárólag a külföldi tb-vel szerződött intézményt vagy orvost kereshetjük fel, és kizárólag az általa megállapított szükséges ellátást kapjuk meg, utasbiztosítással a zsebünkben akár magánszolgáltatóhoz is fordulhatunk. E-111-el az adott országban szokásos önrészt is meg kell fizetnünk, míg az utasbiztosítás nem csak a szerződés szerinti összes ellátás árát (pl. poggyászbiztosítás, halottszállítás), hanem az önrészünket is átvállalja. Azt azonban ne feledjük, hogy az üzleti biztosítók csak a befizetett összeg után járó ellátást fizetik ki helyettünk. Az E-111-es formanyomtatvány térítésmentesen igényelhető a lakóhely szerinti egészségpénztárnál. Kiállításához személyazonosságot igazoló okmány, taj-igazolvány, és a tb-jogosultságot bizonyító irat szükséges. A nyomtatvány 90 napig érvényes, de két alkalommal meghosszabbítható.