vilagjaro


 



Megújul a Mátyás-templom

Márciustól indulnak a munkálatok
A Kulturális Minisztérium tavaly szeptemberben kiadott közleménye szerint 2004 elejétől az állami költségvetésből 1,7 milliárd forintot különítenek el a Mátyás-templom felújítására. A templom északi és nyugati homlokzata körül már korábban felállított „életvédelmi tetők” után múlt év őszén további biztonsági intézkedésekre volt szükség, hogy a magasból időnként lezuhanó, nagy, faragott díszítmények ne veszélyeztessék a hívők és a turisták életét.

A kulturális tárca az év első hónapjaiban készítteti el a várhatóan négy évig tartó felújítás tervét, amely összesen 4-5 milliárd forintos állami támogatást igényel. A közlemény szerint a tárca kiemelt felelősséget érez a Mátyás-templom megóvása iránt, így a munkálatok várhatóan már márciusban elkezdődnek.

Olcsóbban Londonba
Versenyben a British Airways
Új, kedvezőbb tarifájú londoni járattal kedveskedik utasainak a British Airways. A március 28-án, azaz a nyári menetrend életbelépésekor induló járat Budapest Ferihegy 2B és Anglia második legnagyobb légikikötője, a dél-londoni Gatwick repülőtér között közlekedik majd a hét minden napján, keddet és szombatot kivéve. A már most foglalható jegyekhez a légitársaság eddigi legkedvezőbb londoni tarifájával mindössze 29 000 forintos áron juthatunk hozzá. A British Airways eddigi 14 londoni járatát 19-re bővítve főként a fiatalokat és a diákokat célozza meg, akik korábban nem, vagy csak ritkábban engedhették meg maguknak a repülést.

További könnyebbséget jelent, hogy a légitársaság eltörölte az eddig legalább két napos kinttartózkodást előíró rendelkezését is. „A járatsűrűség emelésével és az új utazási kondíciók bevezetésével légitársaságunk nem titkolt célja az, hogy minőségi szolgáltatását kedvezőbb feltételekkel elérhetővé téve reális és versenyképes alternatívát biztosítson az olcsó légitársaságok néha megtévesztő ajánlataival szemben” – mondta Tuboly József, a British Airways kereskedelmi és marketing igazgatója. Ezen újítások eredményeként a légitársaság a tavaszi hónapokban 2000 új foglalásra, 2004-ben pedig bevételének legalább 10%-os növekedésére számít.

Mérgező algák Közép-Dalmáciában
Hódító trópusi fajok
A horvátországi Starigradi-öbölben és környékén mintegy 50 hektárnyi területen borítja két mérgező, trópusi algafaj a tengerfeneket. A Földközi-tengerben először 1931-ben felbukkant Caulerpa Toxifoliát és Caulerpa Racemosát 1991-ben regisztrálták először az Adriai-tenger horvát részén. Ha az agresszíven terjeszkedő, és egyébként látványosan fluoreszkáló algák visszaszorítására nem találnak hamarosan megoldást, komoly veszélybe kerül a tengerfenék biológiai gazdagsága és szépsége. Ennek elkerülése érdekében horvát, francia és amerikai tudósok csoportja kutatóhajóról tanulmányozta a Dubrovnikhoz közeli Cavtattól a hvari Starigradi-öbölig terjedő tengerszakaszt, egyelőre eredménytelenül.

Nejlon a Kilimandzsáró csúcsán
Olvadó jégréteg
Fényvisszaverő, műanyag fóliával burkolná be Afrika legmagasabb csúcsát, az 5892 méter magas Kilimandzsárót egy, a londoni Royal Holloway University-n kutató, zimbabwei klimatológus. Véleménye szerint csak így lehetne megmenteni a hegycsúcsot borító, rohamosan csökkenő jég- és hóréteget a teljes felolvadástól. Igaz, a 2000-ben végzett, a hóréteg méretét az 1912-es adatokkal egybevető mérések eredménye ijesztő – hiszen az akkori jeges terület négyötöde azóta eltűnt –, a zimbabwei Euan Nisbet véleményével mégsem mindenki ért egyet. Vannak, akik szerint nem szabad beleavatkoznunk a természet folyamataiba, míg mások éppen az ember okozta globális felmelegedést és az erdőirtásokat okolják a történtekért. Az amerikai éghajlatkutató, Doug Hardy szerint a fólia felhelyezésével a lehető legrosszabbat tennénk a jégrétegnek, hiszen az – mint egy gigantikus méretű „pokróc” – inkább bent tartaná, nem pedig visszaverné a meleget. Így a jeges rész még a várható húsz évnél is hamarabb olvadna el. Igaz, végleges megoldás még nem született a Kilimandzsáró havas csúcsainak megóvásával kapcsolatban, ez geológiai, éghajlati, sőt turisztikai és irodalomtörténeti szempontból is rendkívül fontos volna.

Ragadozók újra itthon
Nagy visszatérők
A néhány évszázada még Európában, így
a magyarországi hegyekben is általánosan elterjedt hiúzokat és farkasokat mára fokozottan védetté nyilvánították, hiszen a XX. század közepére szinte teljesen eltűntek a kontinens nyugati részéről és hazánkból. A valaha nagy számban élt két ragadozófaj egyedei a kitartó üldözés, vadászat, és az erdők feldarabolásának hatására szorultak vissza Európa nagyobbik részéről. Szlovákiában azonban fennmaradtak, és lassú terjeszkedésük is megindult. Az 1980-as években már a szlovák-magyar határvidéken és hazánk északi területein is fel-felbukkant néhány egyed, leggyakrabban az Északi-középhegység, az Aggteleki-karszt és a Bükk-hegység területein. A WWF Magyarország, a Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszéke, valamint a kassai Sosna Egyesület most szoros együttműködésben dolgozik a hiúzok és farkasok létszámának és felbukkanási helyeinek pontos felmérésén, valamint egyeztetéseket folytat az állatok kilövési tilalmáról a térség vadászaival. Tevékenykedésük célja a visszatérőben lévő ragadozók életkörülményeinek nagymértékű javítása.

Napenergiával Ausztrálián át
Újabb csoda japánból
Mindössze tiszta vizet bocsát ki magából az a forradalmian új és környezetkímélő jármű, amely pusztán a nap energiáját és némi hidrogént felhasználva a közelmúltban képes volt átszelni Ausztráliát. A „napautó” a földrész nyugati partszakaszán fekvő Perthből a sivatagon átvágva, kilenc nap alatt jutott a keleti parti Sydneybe, ahol Lucy Turnbull, a város polgármestere fel is hörpintette a jármű kristálytiszta végtermékét. „Négy nap alatt is megtehettük volna az utat – állította Hans Tholstrup, a túra szervezője – csak semmit nem akartunk kockáztatni.” A különös járművet a japán Tamagava egyetem diákjai fejlesztették ki. A legújabb, Ausztráliát átszelő, napenergia hajtotta autó talán már a kőolajból kifogyott Föld egy újfajta közlekedési eszközének előfutára.

Ugrás az oldal tetejére