 |
 |
|
|
 |
Szöveg: MÁRTON
ANIKÓ
Fotó : HÓRVÖLGYI ESZTER |
|
A
budapestiek szerint a legelső csóknak a Halászbástyán kell
elcsattannia. A főváros talán legromantikusabb helye fél
évezrede keretezi csúcsos tornyocskáival Buda történelmi
várnegyedének keleti szegélyét. De nem csak a szerelmesek
élvezik a hely varázsát. A látogató az évszázados, mohos
kövek hűs árnyékából figyelheti a Duna túlpartján nyüzsgő
nagyvárosi forgatagot, belefeledkezve a csodás panorámába.
Hallgatózzunk figyelmesen: vajon miről suttognak a halászbástya
hófehér kövei?
|
 HA
A KÖVEK
mesélni tudnának, mozgalmas történelmi tabló bontakozna ki
a látogató előtt. Budapest egyik legfestőibb építménye, a
Halászbástya a középkori városfal részeként már a XV. században
állt. Különös nevét egyesek a középkorban alatta elterülő
Víziváros (Halászváros) lakóinak mesterségéből eredeztetik,
mások a védelmét ellátó Budai Halászok Céhét tartják a névadónak.
Mátyás király idejében még zsúfolt halpiac húzódott az oldalában,
a kofák hangosan rikkantva kínálgatták friss folyamihal-portékájukat.
Az akkoriban még szabályozatlan Duna gyakran kicsapott medréből.
A tavaszi és őszi áradások kivédésére költöztették a piacot
a folyópartról a Várhegy tetejére, a Halászbástya szomszédságába.
Ez újabb magyarázatul szolgálhat a rejtélyes eredetű névre.
Bármelyik okfejtés legyen is helytálló, a Halászbástya közel
ötszáz esztendeje viseli e nevet. |
 BUDA
1686.
évi ostromával 150 esztendős török uralom ért véget, ám a
győzelemért magas árat fizettek a Várnegyed épületei. Köztük
az akkor már hajlott korú, majd háromszáz éves Halászbástya
is súlyos sebeket szerzett az osztrák ágyúkból záporozó tüzes
lövedékek miatt. Az ostromot követő újjáépítésekor a haditechnika
akkortájt legfejlettebb építészeti újítása, az úgynevezett
hajtogatott fal emelkedett záró tornyai közé. Ez arra szolgált,
hogy a védősereg biztos fedezékből vehesse tűz alá az ostromlókat.
Ma is megfigyelhetjük a sűrűn előre-, s visszaugró falszerkezetet,
hiszen a századfordulón lezajlott felújításakor Schulek Frigyes
megőrizte azt. |
 ERRE
JÁRVA
feltétlenül kukkantsunk be Schulek „casamatájába”, amelyet
a Halászbástya oldalában fedezett fel – egészen véletlenül.
A romlelet nem más, mint a gótikus Szent Mihály-kápolna, mely
izgalmas történelmi események tanúja volt: 1456-ban az oldalába
vágott „kysaythón” keresztül próbált elmenekülni a később
felségárulásért lefejezett Hunyadi László. 1541-ben pedig
ugyanezen a kisajtón kísérelt meg a Várba jutni az ostromló
bécsi sereg, ám a védők sikeresen kiverték a császáriakat.
A Halászbástya legkevésbé védhető pontja veszélyes rést jelentett
a Vár védőpajzsán, nem csoda, hogy később befalazták. |
 NEHÉZ
ELKÉPZELNI,
milyen volna a Halászbástya vörös téglafalként. Pedig ilyennek
láthatná az időutazó, ha ellátogatna a XVIII-XIX. századi
Pest-Buda királyi várnegyedébe. A dísztelen erődítményrendszer
egészen a Schulek Frigyes vezette újjáépítéséig így nézett
ki. Az építész szemét zavarta a Várhegy oldalában meredező,
egyre romló állapotú épület látványa. Ezért javasolta 1874-ben,
hogy „a közmunka tanáccsal egyetértve intézkedni kellene ez
iránt, miszerint a főegyháznak, mint díszes műemléknek előtűnése
céljából a templom és környéke rendeztessék”. Ám a fővárosi
bürokrácia malmai már ekkor is lassan őröltek, a városrendezési
bizottság csupán a közelgő Millennium megünneplésének lázában
bólintott rá a javaslatra. |
 SCHULEK
izzó lelkesedéssel vetette bele magát a munkába. Miközben
megőrizte a bástya több száz éves építészeti értékeit, számos
változtatással és ötletes megoldással gazdagította azt. Ha
ellátogatunk a Halászbástyához, jóleső sétát tehetünk a román
kori kolostorok kerengőjére emlékeztető, fedett árkádsoron.
A Duna fölé merészen kiugró Híradás-toronyból feledhetetlen
látványt nyújt a Parlament, s a lustán hömpölygő Dunán átívelő
Lánchíd. A torony sisakszegélyén megfigyelhetjük a középkort
idéző vízköpőket, az íves ikerablakokon kihajolva belehallgathatunk
a város zsongásába. Az árkádok árnyékos zugaiban kőpadok marasztalnak.
Az északi toronyban ránk vicsorít a kőből faragott sárkányfigura,
a Várhegy oldalában lefelé ereszkedő Jezsuita-lépcső végében,
a normann kapu oromzatáról pedig oroszlános dombormű ijesztget. |
 DE
BÁRMILYEN
elragadó is a végeredmény, ma a Halászbástyán sétálva igazából
egy torzót láthatunk: azt, ami Schulek merész terveinek megnyirbálásával,
tiltakozása ellenére végül valósággá vált. A Szent István-emlékmű
például halvány mása csupán az építész eredeti, grandiózus
elképzelésének. Elébe állva érdemes eltöprengenünk, hogyan
festene a déli bástya előtti tér egy tizenkétszög alaprajzú,
embermagasságú talapzaton nyugvó hatalmas trónnal, rajta első
királyunk tekintélyes, ülő kőszobrával. Képzeljük a trónszék
elé az államalapító hatalmát sugárzó négy oroszlánt, s a trón
köré kupolás csarnokot, melynek belső falán impozáns, körbefutó
freskón elevenedik meg a magyar történelem valamennyi jeles
alakja. Mert Schulek így képzelte. |
 VISZONT
a mesterrel, akinek szárnyaló álmait megtépázta a valóság,
manapság is találkozhatunk: a Szent István-szobor talapzatán,
domborműbe öntve térdepel a király előtt – most már az örökkévalóságig.
Kezében kéttornyú templom modelljét tartja büszkén a magasba.
Fő művének ma a Mátyás-templomot tartjuk, ám szívéhez mégis
a Halászbástya állt közelebb. 1902-ben fejezte be megszépítését,
háromévnyi kemény munka és méltatlan küzdelem árán. A kortársak
ugyanis nem fogadták egyértelmű örömmel a „tengernyi pénzbe
kerülő üres játékot”. (A felújítás egymillió koronába került,
bár a főváros gáláns gesztussal ajándékul adta az építkezéshez
szükséges földterületet.). |
 ALIG
FÉL
évszázaddal később, a II. világháború bombázásai után az egykor
újjávarázsolt Halászbástya gyászos képet mutatott. Ráadásul
nem csak idegen hatalmak katonái, mi magunk is romboltuk szép
falait. A ’70-es években az egyszerű honpolgár fűtött szobája
melegében nem is sejtette, hogy széntüzelésű kazánjának fekete
füstjével megállíthatatlanul rongálja a Várnegyed ékkövét.
De szerencsére sikerült megmenteni a szépséges kilátót. A
legfrissebb felújítási munkálatok után, 2003 novemberében
újra birtokba vehették kedvenc találkahelyüket a fővárosi
szerelmespárok. |
A
HALÁSZBÁSTYA
1987-ben került fel a világörökségek listájára a budai Várnegyeddel
és a Duna két partjának a Margit-hídtól a Gellért-hegyig látható
panorámájával együtt. Esténként a kivilágított Halászbástya
mesebeli képe ragyog az átellenben nyújtózó Duna-partra. Öleléséből
középen a Nagyboldogasszony-templom emelkedik ki, s e tökéletes
látványt a karcsú Mátyás-torony koronázza meg. A Bástya alkonyi
csendjében kiléphetünk a zaklatott világ nyüzsgéséből. S ha
ilyenkor fülünket hegyezve ódon falaihoz simulunk, az évszázados
kövek a felettük elzúgó történelemről mesélnek.
 |
 Ugrás
az oldal tetejére
|
 |
|
|
|
|
