Zászlóbontás az Adrián

Tisztulnak a horvát strandok

Idén nyáron már a horvát partszakasz 98 pontján – 18 kikötő és 80 partrész – fürdőzhetünk tökéletesen tiszta környezetben, s azokra sem várnak kevésbé makulátlan strandok, akik az ősz elején indulnak pihenni szomszédainkhoz. A tavalyi állapothoz képest, amikor még csak 22 helyszínen tűzhették ki a szigorú nemzetközi kritériumnak megfelelő kék lobogót, ez jelentős javulást jelez. Az égszín zászlók a tengervíz és a partszakasz tisztasága, valamint a megóvott és biztonságos környezet elismeréséül szolgálnak. Az összesen 98 zászló közül 41-et Isztria megyében találhatunk, azon belül is főként a vezető szállodák strandjain. 10 a porec-i Plava laguna, 8 a szintén porec-i Rivijera, 7 pedig az umagi Istraturist strandjait díszíti. Isztrián kívűL azért az adriai tengerpart más szakaszain is láthatunk csalogató kék zászlókat: a Kvarner-öbölben idén 25, Dalmáciában pedig 13 zászlóval találkozhatunk. Az ország kontinentális részén is fejlődés mutatkozik, hiszen az eddigi egyetlen „szárazföldi” helyen, a zágrábi Jaruni-tónál kitűzött zászló mellett ez évben további kettőt is felállítottak a Varazsdinhoz közeli Aquacity strandján.

Biztonságos Balaton

Az idegenforgalmi szezonban megerősített rendőrség vigyáz a közbiztonságra a Balaton mentén. A gazdasági és közlekedési tárca 25 millióval segíti a tóparti rendőrök munkáját, a Balatoni Fejlesztési Tanács pedig 55 milliót különített el az önkormányzatok és a rendőri szervezetek pályázataira. A kerékpáros járőrök mellett zsebesek elleni kommandó, közbiztonsági információs központok, valamint német tolmácsokkal működő, 24 órás kapitányságok és őrsök működnek a Balaton-parton.

Az ölelés ára

A forróvérű turisták jobban teszik, ha egyes országokban mostantól a tengerpart vagy a parkok helyett inkább a hálószobában adják át magukat az intim perceknek. Görögországban vagy Romániában például két-, Olaszországban és Egyiptomban akár három éves szabadságvesztés is jár a szabadban töltött légyottokért. A norvégok, a portugálok és a franciák egyéves büntetést szabnak ki a rajtakapottakra, ami mellett a horvátok egyhónapos elzárása vagy 100 eurós büntetése egészen eltörpül.

Bosszantó apróságok

Változások a centek körül

Hollandia szeptember 1-ével kivonja a forgalomból az egy- és kétcentes euróérméket. A Holland Központi Bank, a kereskedelmi bankok, illetve a fogyasztói és kereskedelmi szervezetek közös megállapodása szerint az árakat a kerekítés szabálya szerint ötcentes végződésűre emelik vagy csökkentik. Az intézkedés nem kötelező érvényű, de valószínűleg az üzletek 90 százaléka önként fog élni a lehetőséggel. Így ugyanis nem csak a bosszantó apróságoktól szabadulnak meg, hanem várhatóan az üzlettulajdonosok és a bankok is eurómilliókat takarítanak meg azáltal, hogy váltópénz-készletezési és kezelési költségük csökkeni fog. Hasonló okokból gondolkodik ugyanezen a lépésen Belgium is, ahol az erről szóló végső döntés őszre várható, Finnország pedig már az Euró 2001. január 1-i bevezetése óta kerekített árakat alkalmaz. Mindezek ellenére egyetlen tagállam sem dönthet saját hatáskörében valamely pénzegység megszüntetéséről, hiszen ez az Európai Központi Bank jogkörébe tartozik. Attól pedig, hogy bizonyos országokban nem használnak egyes címleteket, azok még hivatalos fizetőeszközök maradnak.

Sláger a Kuna

A nyári turistaszezonban minden valuta iránt megélénkül a kereslet, hazánkban a horvát kuna a legnébszerűbb, a bankok külföldről vásárolnak a horvát pénzből. A tájékoztatás szerint azonban a pénzintézetek jó előre felkészültek a nyári dömpingre, így zavartalan az ellátás, igaz, az egzotikus országok pénzei jellemzően hiányoznak. A bankok a kuna mellett az eurót és az amerikai dollárt jellemzik nyaraló slágervalutaként, ezek közé lassacskán bekerül a svájci frank, a kanadai dollár és a szlovén tolár is.

Termékenységi turizmus

Az Európai Unió bővítése nyomán kialakulhat a Kelet-Európa felé tartó „termékenységi turizmus” – figyelmeztettek erre egy berlini konferencián. Európa keleti felében ugyanis jóval olcsóbb a lombikbébi program: Magyarországon és Szlovéniában 2 400 euróba kerül a mesterséges megtermékenyítés, míg ugyanezért Nagy-Britanniában 2-4 000 eurót kell fizetni. A művi megtermékenyítéssel elért sikeres terhességek aránya Szlovéniában 36%, Magyarországon 31,9%, Nagy-Britanniában azonban csak 28,4%.

Veszélyben a látkép!

Felhőkarcoló fenyegeti a Világörökséget

A kölni dóm 1996 óta a Világörökség része. Bár tornyait csak a XIX. század végén fejezték be, a templom a gótika remekműve, építése már 1248-ban megkezdődött. Az egyik legnépszerűbb német műemléket évente 6-8 millióan keresik fel, jóval többen, mint a berlini Reichstagot. Két hatalmas tornya gigantikus óriásként emelkedik a város fölé, s látványával a helybeliek sem tudnak betelni. De mindössze néhány nappal azután, hogy az UNESCO három újabb német nevezetességet (a drezdai Elba-völgyet, a brémai városházát és Bad Muskau parkját) is felvett védett kincsek listájára, az ENSZ szakosított szervezete „vöröslistázta” a kölni dómot. A védett szépségek őrei szerint ugyanis a műemlék veszélybe került. A fenyegetést a várost eddig elkerülő, felhőkarcolókat építtető tervezők és beruházók feltűnése jelenti. A dómmal átellenben, a Rajna túlsó partján tudniillik már épül is egy toronyház, amely az UNESCO szakértői szerint megtörheti a dóm egyeduralmát a tájon. A kölni városvezetés szerint azonban igen furcsa lenne, ha egy város azért nem fejlődhetne tovább, mert van egy csodálatos dómja.

Kalózhajókat keresnek

A Kr. e. II. század végétől veszedelmes kalózkolóniák alakultak ki Törökország mediterrán tengerpartja mentén. Fosztogatásaiknak Julius Caesar parancsa, majd a Pompeius vezette flotta vetett véget Kr. e. 67-ben. A hullámsírból azonban még egyetlen kalózhajó sem került elő, ezért 1996 óta kutatásokat végeznek az erózió miatt azóta részben víz alá került partszakaszokon. A korabeli tengerpart feltérképezésétől azt remélik, hogy 2 100 éves hajóroncsokra, esetleg kikötőmaradványokra bukkannak.

Német a kedvenc

A magyarok alig ötöde beszél valamilyen idegen nyelvet, ami mégis jelentős javulás az elmúlt évtizedekhez képest, hogy ez majdnem a korábbi százalék duplája. Ezzel szemben az Unióban átlagosan a lakosság 53%-a képes idegen nyelvű kommunikációra. Az EU-ban az angol, nálunk továbbra is a német nyelv a legnépszerűbb, a lakosság 9,4%-a beszéli, míg a második helyen álló angolt 9,2%. Franciául csak a magyarok kevesebb mint 1%-a tud, az orosz azonban ismét divat lett.

Don Quijote-misszió

Haditerv az aszteroidák ellen

Az Európai Űrügynökség egy, a Földet veszélyeztető aszteroidák eltérítését szolgáló terven dolgozik, amely röppályájáról mozdítaná ki a bolygónk felé száguldó kisbolygót. A program Cervantes híres regényhősének, Don Quijoténak a nevét kapta, és két űrhajónak, Sanchónak és Hidalgónak is szerep jut benne, amelyek különböző röppályán közelítenék meg az aszteroidát. Az elsőként megérkező Sancho hónapokig keringene a száguldó kisbolygó körül, s vizsgálná annak szerkezetét a Hidalgo megérkezése előtt. A második űrhajó feladata, hogy 10 km/órás sebességgel belecsapódjon az aszteroidába, a biztonságos távolságból figyelő Sancho pedig azt számítaná ki, milyen mértékben sikerült megváltoztatni a kisbolygó röppályáját, forgását és szerkezetét. Bár egyelőre nem ismerünk olyan aszteroidát, amely veszélyt jelentene bolygónk számára, a Sancho által végzett vizsgálatok azért is fontosak, mert általa a kutatók jobban megismerhetnék a kisbolygók felépítését és magát a naprendszert. A szakemberek reményei szerint a Don Quijote-misszió 5-6 éven belül megvalósulhat.