 |
 |
|
|
 |
Szöveg és fotó: HÓRVÖLGYI ESZTER |
|
A
szomszédos utcák valamelyikéből megközelítve először csak
kisebb részleteiben sejteti magát az amúgy hatalmas, impozáns
épület. De egy-két utcasarok és néhány lépés után egyszer
csak teljes pompájában, óriási méreteivel tornyosul előttünk.
Tekintélyes lépcsőjén általában idegen ajkú tömeg hömpölyög,
kupolája peremén pedig hangyányinak látszó, a szokatlan
kilátásban gyönyörködő emberek sorakoznak.
|
 A
SZENT ISTVÁN BAZILIKA
ez év augusztusára, az elmúlt húsz év felújítási munkálatainak
köszönhetően nyerte el legszebb állapotát. Az épülettel egy
időben annak közvetlen környezete is kivirult. A parkoló autókat
díszkővel kirakott, szellős tér váltotta le, amelynek díszpálmák
és napernyős kávézók kölcsönöznek kellemesen mediterrán hangulatot.
Ha szemünk a késő délutáni, lemenő nap súroló fényében az
épület homlokzatára téved, különösen szép látványban lehet
részünk: a lágy sugarak aranyos ragyogást kölcsönöznek a bejáratot
díszítő mozaikképnek. Minden szépsége, pompája és monumentalitása
mellett a hosszú építési munkálatairól is elhíresült párizsi
Notre Dame több mint száz év megfeszített munkája árán épült
fel. Ha ezzel állítjuk párhuzamba, szinte elenyésző hosszúságú
az a viszontagságokkal teli, közel hatvan év, amit a Szent
István Bazilika felépülése igényelt. Három neves építész munkájára,
a külső körülményekkel dacoló szívós akaratra, és nagy művészek
páratlan fantáziájára volt szükség e hatalmas templom megszületéséhez.
|
 A
TEMPLOM
építésének vágya az 1800-as évek közepére erősödött meg, amikor
II. Lipót császár koronázásának emlékére Lipótvárosra keresztelték
az addigi belváros határán felépült új városrészt. Mivel az
itt lakók hamarosan saját templom után kezdtek sóvárogni,
1817-ben Zitterbarth János tervei alapján ideiglenes templomot
emeltek a mostani bazilika helyén. Az épületet a Duna szintjénél
magasabban fekvő dombocskára húzták fel, bár akkor még nem
sejtették, hogy 1838-ban, a folyó pusztító áradásának idején
éppen magas fekvése miatt nyújt majd sokaknak biztonságot.
A mai bazilika valójában az itt menedéket lelt embereknek
köszönhető, hiszen ők fogadták meg, hogy hálából nagy, díszes
templomot építenek a korábbi helyére.
|
| HILD
JÓZSEF
1845-ben kapott megbízást Pest Város Tanácsától egy végleges,
hatalmas kupolájú templom megépítésére. Az alig megkezdett
földmunkákat az 1848-49-es szabadságharc félbeszakította,
így az alapkő letételére csak 1851. októberében került sor.
A bazilika Budapest legnagyobb egyházi épülete, nem csoda,
hogy a Duna közelsége miatt hatalmas alapokra és három pinceszint
létrehozására volt szükség. Így a föld alatt majdnem ugyanakkora
építmény áll, mint maga a templom. Az építés költségeihez
a pesti polgárok is nagymértékben hozzájárultak. Többek közt
Liszt Ferenc is tekintélyes összeget, kétszázezer aranykoronát
adományozott e célra.
|
 HILD
1867-BEN
bekövetkezett halála után Ybl Miklóst bízták meg a további
építkezés lebonyolításával. Hild klasszicista koncepciójú
tervei hamarosan módosulni kényszerültek: a templom hatalmas
kupoláját tartó óriáspillérek ugyanis egy évvel Hild halálát
követően süllyedni kezdtek, ennek következtében a tartófalak
széttörtek, a kupola pedig bedőlt. A munkálatok folytatására
kerek tíz esztendőt kellet várni. Ez idő alatt Ybl átdolgozta
a korábbi terveket. A kupolát újabb és szélesebb alapokra
helyezte, megváltoztatta a főhomlokzat képét, és a klasszicista
tervekből egy neore-neszánsz stílusú templom képét alkotta
meg. A sors olykor kegyetlen fordulatainak köszönhetően azonban
ő sem érhette meg a bazilika befejezését. 1891-ben bekövetkezett
halála után Kauser Józsefre bízták az építkezés befejezését.
A templom belső munkálatai teljes mértékben az ő elképzelései
alapján zajlottak, ugyanis erről Ybl semmilyen információt
nem hagyott hátra.
|
 AZ
EREDETI TERV
szerint a plébániatemplom a Habsburg-ház iránti tiszteletből
Ausztria védőszentje, Szent Lipót nevét viselte volna. Lollok
Lénárd, a hazafias érzelmű plébános azonban engedélyt kért
az Esztergomi Érsekségtől, hogy a bazilika inkább a védőszentje
után kapjon nevet. Ennek eredményeként 1897-től hivatalosan
is Szent István nevét viseli az épület. 1951-óta, a szentély
mögötti Szent-jobb-kápolnában őrzik a keresztény magyar államiság
legbecsesebb ereklyéjét, Szent István király mumifikálódott
jobb kézfejét. A Szent István Bazilika belső világának kialakítását
és a díszítőmunkákat a századforduló jelentős művészei vállalták
magukra. A templomot 1905 novemberében, Szent Erzsébet napján
szentelték fel, zárókövét viszont csak 1906 decemberében,
I. Ferenc József császár jelenlétében helyezték el az oltár
mögött.
|
 A
TEMPLOM
hatalmas méretei akkor válnak igazán érzékelhetővé, amikor
az ember belép a bordó, fekete és fehér márvánnyal, illetve
értékes kövekkel borított belső térbe. A sötét színek és a
szűk, színes üvegablakok okozta félhomályból a kupola belseje
és a főoltár feletti mozaik (Benczúr Gyula festménye alapján
velencei mesterek rakták ki) aranyló pompájával tűnik ki.
A főoltár közepén, egy baldachin alatt áll a Szent Istvánt
ábrázoló, carrarai fehér márványból faragott szobor (Stróbl
Alajos munkája). A templombelsőt számos további műalkotás,
szobrok, festmények és mozaikok gazdagítják. A templom elrendezése
érdekes módon nem bazilikákra jellemző: alaprajza egy 4147
m2 alapterületű görögkereszt, építészeti szempontból tehát
nem illeti meg ez az elnevezés. Igaz, méretéből kifolyólag
a pesti polgárok már közvetlenül felépítése után bazilikának
nevezték, de a „basilica minor” rangot csak jóval később,
1931-ben, XI. Piusz pápától kapta meg. Hatvankét évvel később,
1993-ban II. János Pál Pápa a főegyházmegye társszékesegyháza
rangjára emelte, külön érdekessége pedig, hogy a korábban
állami tulajdonban lévő épület csak 2001-ben került az egyház
tulajdonába
|
 A
BAZILIKA
1983-ban megkezdett, égetően sürgős felújítási munkálatai
megközelítőleg 4,6 milliárd forintot emésztettek fel. A belső
javításokhoz 5 kilogramm aranyat, 10 kilogramm féldrágakövet,
a műmárvány burkolat restaurálásához pedig négytonnányi méhviaszt
használtak fel. Ha a templom régi-új, teljes pompájában csillogó
belső terétől és a bent uralkodó békés nyugalomtól nehezen
szakadunk el, meglátogathatjuk a bazilika gazdag gyűjteményű
kincstárát is.
 |
 Ugrás
az oldal tetejére
|
 |
|
|
|
|
