A hidak királynője ünnepel

Száz éves az Erzsébet híd

Idén ünnepli százéves évfordulóját a budapesti Erzsébet híd. Az Eskü téri hidat - így nevezték először - 1903. október 10-én avatták fel. A 379 méter hosszú híd hat év alatt készült el Czekelius Albert magyar mérnök elképzelései szerint. A minden idők legszebb hídjának tartott építmény 290 méteres fesztávú, függőszerkezete a leghosszabb volt Európában, és Európán kívül is csak az amerikai Golden Gate múlta felül. A villamosközlekedés 1914-ben indult meg rajta. A hidat 1945-ben felrobbantották, az új konstrukció 1964-ben készült el. A hídavatáson jelen volt I. Ferenc József császár is, akinek 1898-ban meggyilkolt feleségéről, Erzsébet királynéról nevezték el a hidat. A híd történetéről és a főváros életében betöltött szerepéről kiállítás várja az érdeklődőket a Budapesti Történeti Múzeumban.

Új kilátó Alsóörsön

Öt méterrel magasabb lett

Felújítása után újra megnyílt az alsóörsi kilátó. A 298 méter magas Csere-hegyen álló építmény egykor hét méterrel nyúlt a fák fölé, de a felújításnak köszönhetően most további öt méterrel magasabb lett. Az Alsóörs és Balatonalmádi közötti hegyekben található torony volt az első kőből készült kilátó, amely a Balaton-felvidék építészetére jellemző vörös kőből készült. Az 1935-ben felavatott kilátó újjászületése harmincmillió forintba került. Az eredetileg Horthy Miklósról elnevezett építmény az elmúlt fél évszázadban Szabadság-kilátóként volt ismert, de az önkormányzat döntése alapján a Csere-hegyi kilátó nevet kapta. Hogy az impozáns tornyot megóvják a rongálóktól, egy gondnoki lakást is építettek mellé, amely lehetővé teszi, hogy éjjel-nappal megfigyelés alatt tartsák. Az építményt a biztonsági óvintézkedések mellett azért újították fel, hogy tetejéről a kirándulók még tisztábban gyönyörködhessenek a Balatonban és a Balaton-felvidéki tájban. A felújítási tervek között egy kiállítóhely kialakítása is szerepelt, így ma a kis galériában elsőként látható a helyreállított létesítmény történetét bemutató képeslap- és fénykép-tárlat.

Ski amadé Ausztriában

Öt síterepen - egyetlen bérlettel

Ausztria legnagyobb síparadicsoma, a Salzburg tartomány és Stájerország pompás síterepeit magában foglaló Ski Amadé immáron harmadik éve csábítja a téli sportok kedvelőit. A mindössze egyetlen bérlettel használható öt sírégió - Salzburger Sportwelt, Schladming-Dachstein Tauern, Gasteinban, Hoch-könig's Winterreichban és Großarltal - 860 kilométernyi pályával várja a lesiklás szerelmeseit. Az egymás közvetlen közelében lévő régiókat autóval, busz-, illetve taxi szolgálattal lehet könnyedén elérni. A felvonók tetején az enyhe lejtésű hegyoldalaktól kezdve a carving és downhill pályákon, buckás terepeken keresztül a FIS pályákig minden igényt és egyéni ízlést kielégítő terep megtalálható. A snowboardosok kiváló fun- és boarderparkokban gyakorolhatnak, a gyerekeket pedig különleges sí-óvodák, síiskolák és gyerek-klubok várják. Aki pedig ráunt a lesiklásra, több száz kilométer hosszan húzódó sífutópályán sportolhat, de túrázhat a Tauern magányos hegycsúcsain, vagy kedvére csúszkálhat a több mint 30 szánkópályán és a számos befagyott tavon. Információ: www.skiamade.com weboldalon, és a 0043/6457-292914 telefonszámon.

Bécs a Világörökség része

Alkut kötött a belváros

Bécs belvárosa a Világörökség része lett. Bár az osztrák főváros már 2001-ben felkerült a jelöltek listájára, csak most kaphatta meg a Világörökség részévé minősítő Unesco-tanusítványt. A döntés meghozatala azért tartott ilyen hosszú ideig, mert a belváros kapujában lévő Wien Mitte nevű fontos közlekedési csomópont (földalatti, gyorsvasút és buszállomás) újjáépítése nem felelt meg a szigorú nemzetközi követelményeknek. A Ringtől keletre, a Stadtpark bejáratához eredetileg ugyanis négy, 90 méter magas toronyépületet terveztek. Az etalon viszont Canaletto olasz festő 1760-ban készült képe volt, ennek alapján pedig csakis az a bécsi belváros lehet a Világörökség része, amely pontosan úgy fest, mint ahogy azt a művész annak idején a Belvedere magaslatáról látta és megfestette. A város, az építkezés beruházója és az irodák bérbe adásához nagy reményeket fűző tulajdonosok eleinte tiltakoztak, de amikor kiderült, hogy a tornyokkal elcsúfított városképpel az Unesco tényleg nem minősíti Bécs belvárosát a Világörökség részévé, mégis engedtek. Az építkezést leállították, így a négy közül mindössze egy torony épült meg. Végül a kitüntető oklevél átadása idejére elkészültek az új, leszelídített tervek, alig 60 méteres tornyokkal.

"Magyar Magic" fesztivál

Névjegyünk Nagy-Britanniában

A „Névjegyünk Európában” című program első eseménysorozata az egy évig tartó „Magyar Magic” fesztivál lesz, ahol novembertől magyar kiállításokat, filmeket, operetteket, operákat és színházi előadásokat láthatnak Nagy-Britannia lakói. A programok Londonban és még tíz vidéki városban látogathatók egy éven át. A ”Magyar Magic” elnevezésű kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a brit lakosság megismerje a magyar kultúrát, és mentalitást. Az angoloknak lehetőségük lesz élvezni a cigányzenét, bepillantani a csipkeverés tudományába, mozijaikba pedig ideiglenesen beköltözik a Hídember és a Bánk Bán című előadás. A teljes évad költségeinek egynegyed részét a magyar fél állja, a többi a fogadó ország pénztárcáját terheli. A szervezők szerint a „Magyar Magic” a párbeszédről, a találkozásról és az egymásra találásról szól majd.

Kínai turista-csalogató

Épül Dzsingisz kán emlékhelye

Kína a turizmus fellendítése érdekében megkezdte Dzsingisz kán hatalmas emlékhelyének megépítését, annak ellenére, hogy biztosan nem lehet tudni, hogy valójában hol nyugszik a híres holttest. A feltételezett, 80 négyzetkilométert elfoglaló sírhely az Ordosz (Ordos) városhoz közel épül majd. A turistacsalogató emlékhely-komplexumba egyebek közt egy múzeumot, egy 2000 négyzetméter területű jurtát, a mongol hódítóról és harcosairól készült szobrokat, valamint egy néprajzi gyűjteményt terveznek. Dzsingisz kán, aki körülbelül 1160-tól 1227-ig élt, egyesítette a mongol törzseket, majd a mai Lengyelországtól Kínáig terjedő hatalmas birodalom uralkodója lett. Katonai győzelmei után a mongol törzsek nagykánná választották, ekkor kapta a Dzsingisz, „a tengerek” vagy „a világ ura” elnevezést. Dzsingisz kánt a legenda szerint egy titkos helyen temették el, hogy megvédjék a fosztogatásoktól, és hogy a sámánizmus hagyományai szerint biztosítsák számára a halottaknak járó nyugalmat. Számos régészeti kutatócsoport foglalkozik a sírhely keresésével, hollétéről azonban máig sem tudni biztosat. Két éve például egy amerikai kutató megtalálni vélte a sírhelyet a mongol főváros, Ulánbátor északkeleti részén, de a kínai társadalomtudományi akadémia professzora, Luo Hszin-jo határozottan kijelentette, hogy nem került elő a mongol uralkodó temetkezési helye.