Bizonyíték Jézus létére?

Hamis a rejtélyes régészeti lelet

Egy tekintélyes amerikai szaklap is nyilvánosságra hozta annak a leletnek az előkerülését, amely végre bizonyítékul szolgálhatott volna a Názáreti Jézus létezésére. Az ötven centiméter hosszú, harminc centiméter magas osszáriumon ”Jakab, József fia, Jézus testvére” felirat áll. Az elhunyt földi maradványainak tárolására szolgáló csontház tulajdonosa egy izraeli magángyűjtő, aki a tárgyat egy arab régiségkereskedőtől vásárolta Jeruzsálem óvárosában, még a 70-es évek közepén, 200 amerikai dollárért. A kereskedő azt állította, hogy a feliratos csontház a Jeruzsálem melletti barlangok egyikéből származik. A gyűjtő saját bevallása szerint nem tudott a tárgy különlegességéről. Erre az antik nyelvek egyik szakértője ébresztette rá, mondván, hogy a felirat írástípusát csak a Kr. u. 10 és 70 közötti időszakban használták, és a szöveg nagy valószínűséggel a bibliai Jézusra utal. Az Izraeli Régészeti Hatóság szerint viszont hamisítvány az I. századi csontház, amelyről egy ideig úgy vélték, hogy Jézus Krisztus létezésének első régészeti bizonyítéka. A vizsgálatok után nyilvánvalóvá vált, hogy a csontház mészkőanyagának felületén évszázadok alatt képződött lerakódások a bevésett feliraton nem találhatók meg. Ebből az következik, hogy már a modern korban véste be valaki az arámi nyelven íródott szöveget, felhasítva a lerakódás rétegét. A csontház hiába származik az I. századból, annak értéke nem különösebben nagy, hiszen számos hasonló korú régészeti leletet találtak már. A nyomozásba viszont bekapcsolódott a rendőrség is, mert felmerült a gyanú, hogy jogtalan haszonszerzés céljából követték el a hamisítást.

Veszélyben a Velencei-tó is!

Hőségtől szaporodó algák

Az ÁNTSZ felmérései szerint a Velencei-tóra káros hatással van az idei, már-már elviselhetetlen kánikula. A tó 26-27 °C-os vizében ugyanis egyre jobban szaporodnak a nem kívánatos élőlények, az algák, melyek az érzékenyebb bőrű fürdőzőknél bőrkiütést okozhatnak. Bár a vizsgálatok szerint egyelőre nem veszélyes a helyzet - a Velencei-tó összes strandját fürdésre alkalmasnak találták, kilenc velencei-tavi strand közül négy kiváló, öt pedig megfelelő minősítést kapott -, a vizsgálatok folytatódnak. Az ÁNTSZ azt kutatja, hogy a tóban jelen vannak-e, és ha igen, milyen mennyiségben olyan baktériumok, amelyek károsak lehetnek az emberi szervezetre. Az utóbbi években nem fordult elő, hogy a baktériumok elszaporodása miatt korlátozták volna a fürdőzést. Úgy tűnik, az idei nyár nem csak a Balaton vizére van rossz hatással.

Az egri bikavér alkonya?

Gyenge minőségű a legismertebb hazai bor

Az Egri Borvidék Borminősítő Bizottsága a közelmúltban megvizsgálta az egri bikavér minőségét, s azt több termelő esetében gyengének ítélte. Jelenleg az Országos Borminősítő Intézet (OBI) vizsgálja a szóban forgó bormintákat. Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsához az elmúlt év végén több panasz érkezett kereskedőktől és fogyasztóktól az egri bikavér gyenge minőségére vonatkozóan. Az átfogó vizsgálat eredményei sokak szerint lesújtóak, több termék nem felelt meg az érzékszervi minősítésnek. Az ügy nagy vitát kavart, hiszen míg egyesek a népszerű és közkedvelt egri bikavér bel- és külföldi lejáratásától tartanak, addig mások szerint nagyobb kárt okoz a minőségi kifogások nyilvánosságra hozatala. A vizsgálatok után az OBI pénzbírságra ítélheti azokat a bortermelőket, akiknek terméke nem éri el a kívánt színvonalat, mi több, ezeket ki is vonhatják a kereskedelmi forgalomból. (A kép illusztráció!)

Búcsú a Földközi-tengertől?

Zavaró a kánikula

Aggodalomra adnak okot az utóbbi évek egyre melegedő nyarai, főként az európai kontinens mediterrán vidékén. A júliusi és augusztusi főszezonban ugyanis a népszerű úti célnak számító Földközi-tenger partvidéke már-már elviselhetetlenül forró. A szakértők és a szolgáltatók éppen ezért a turisztikai szektor jövőjét kutatják, hiszen a globális felmelegedés egyértelműen érezhető hatása hamarosan gazdasági problémákat is okozhat. Az idei nyár kezdetén ezért közgazdászok, éghajlatkutatók, környezetvédelmi szakemberek, természettudósok és turisztikai szakemberek gyűltek össze, hogy a fokozatosan emelkedő nyári európai hőmérsékletek eddigi következményeit vizsgálják. A szakemberek a felmelegedés okozta 2002-es görögországi aszályt, és a szintén emiatt bekövetkezett dél-franciaországi erdőtüzeket említették, mint a fokozódó felmelegedés legutóbbi súlyos és rémületre okot adó következményeit. A többség félelmei szerint a mediterrán térség idegenforgalma hanyatló ágához közelít, mivel a Földközi-tenger egyre melegebb klímája már nem lesz vonzó. A turizmus ugyanakkor igen jelentős gazdasági tényező, a fejlődő országok közül nem csekély azoknak a száma, amelyek idegenforgalmi bevételeikből tartják fenn magukat. Ezen kívül eddigi szerencsés természeti adottságai folytán Európa több kisebb régiója is szinte kizárólag a turizmusból élt. Az idegenforgalmi iparág képviselői szakértő előrejelzésekre várnak, hiszen az éghajlatváltozás gazdasági hatásai másként elkerülhetetlenek. A jóslatok szerint egyértelműen változó időjárási sajátosságokkal kell számolni, az azonban kérdéses, hogy maguk a turisták hogyan reagálnak majd a klímaváltozásokra.

Háború utáni jó hírek

Előkerültek a Nimród-kincsek

Az Iraki Központi Bank föld alatti páncélterméből elveszettnek hitt, felbecsülhetetlen értékű arany-ékszerek és dísztárgyak kerültek elő, köztük az úgynevezett Nimród-kincsek. A bankot víz árasztotta el, ennek kiszivattyúzása közben találták meg a felbecsülhetetlen értékű tárgyakat. Egyesek szerint a Nimród-kincsek a háború utáni régészet legnagyobb felfedezése. Az iraki régészek először 1988-ban, Kalfu városában bukkantak a kincsekre, amikor restaurálási munkálatokat folytattak az egyik asszír palotában. A padló fölbontása után egy sírt találtak, amely több rangos személy holttestét, és különböző arany dísztárgyakat rejtett. Ez volt az első nagy lelet Irakból, amely jelt adott az asszír udvar kincseiről, hiszen a nagy uralkodók temetkezési helyeit már mind kifosztották. A leletről úgy tartották, hogy a közelmúltban fosztogatók martaléka lett Szaddam Husszein iraki elnök hatalmának megdöntésekor. Amerikai szakemberek azonban tudni vélték, hogy a Nimród-kincseket még a kilencvenes évek elején a központi bank pincéjében helyezték el, valószínűleg azért, hogy megvédjék az öbölháború pusztításától.

Újraindul az űrturizmus

Nem emelkedik az űrkaland ára

A 2003-as űrüdülés, azaz Lance Bass amerikai popsztár csillagközi utazása elmaradt, mert nem tett eleget fizetési kötelezettségeinek. A Columbia amerikai űrsikló februári katasztrófája után pedig az orosz fél egyenesen befagyasztotta az űrturizmus-programját, mert az amerikai űrrepülőgépekre kivetett repülési tilalom nyomán a Szojuzokra a korábbinál nagyobb feladat hárult az űrállomás kiszolgálásában. New Yorban amerikai és orosz illetékesek nemrég bejelentették, hogy várhatóan jövőre ismét amatőr űrhajósok indulhatnak a Nemzetközi Űrállomásra a Szojuz orosz űrhajón. Az amerikai Space Adventures cég és a Roszaviakoszmosz orosz űrhajózási hivatal képviselői megállapodtak abban, hogy a 2004-2005-ös időszakban újabb két magánszemélynek biztosítanak lehetőséget arra, hogy egy hetet töltsenek a Nemzetközi Űrállomáson. Az utazás költsége nem emelkedik: a "kirándulás" ára megegyezik a korábbi két űrturista viteldíjával, azaz fejenként 20 millió dollár marad.