vilagjaro


 



Aszály sújtotta ország lettünk
Egyre kevesebb víz van hazánk tavaiban

Egyre kevesebb a víz hazánk tavaiban. A nagy szárazság következtében idén Magyarországot aszály sújtotta országgá nyilvánították. A Balaton és a Velencei-tó apadása után a Fertő-tó és az Öreg-tó is vízhiánnyal küszködik. Vasziljevitcs György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízgazdálkodási Osztályának főosztályvezető helyettese magazinunknak elmondta, hogy a Balaton vízszintje a siófoki mérések szerint közel 34 centiméterrel van az úgynevezett minimum alatt. E szélsőséges helyzettől eltekintve a Balaton átlagos vízmélysége 278 centiméter, ami még nem veszélyezteti a hajózást, vagy a környéken nyaralók jókedvét. A Velencei-tó szintje 23 centiméterrel, a Fertő-tóé 50 centiméterrel, a tatai Öreg-tóé 60 centiméterrel alacsonyabb az előírt alsó határnál. Mivel egyre többen és egyre közelebb költöznek a partokhoz, lehetetlenné vált, hogy a bőséges csapadékot hozó években 110 centiméteres, vízmérce szerinti magasság fölött tartsák a tó szintjét, így tartalékolva vizet a csapadékhiányos évekre, hiszen ebben az esetben sok házat elárasztana a víz. Egy nemzetközi értekezleten kiderült az is, hogy a magyarországi aszály nem egyedi jelenség, világszerte hasonló problémákkal küzdenek.

Kutatás vagy háborgatás?
Hétköznapi múmiák

Több mint száz, tökéletesen konzerválódott, mumifikálódott holttest került elő egy közép-mexikói kisvárosban. A Guanajuato-i holttestek a nagy kánikulának és a viszonylag alacsony páratartalomnak köszönhetően teljesen épek maradtak. A mumifikálódott holttesteket a kriptákból azonnal a világhírű Múmia Múzeum vitrineinek üvegei mögé vitték.

A XIX. század végén a város vezetése sír-adót vezetett be, amelyet minden embernek, akinek hozzátartozóját a városi temetőben hantolták el, fizetnie kellett. A magas adó kifizetését azonban csak kevesen engedhették meg maguknak, így három év türelmi idő után elkezdődött a holttestek kiemelése. Az elemzések során egy francia antropológus csoport megállapította, hogy a holttestek leginkább a halálesetek okairól árulkodnak. Az egyik mumifikálódott emberről kiderült, hogy halálát daganatos betegség okozta, de a vizsgálatok szerint van olyan is, akit meggyilkoltak. A múzeum legmegdöbbentőbb holtteste azonban az a kis ember, aki valószínűleg még 5-6 hónapos magzatkorában vesztette életét, amikor császármetszéssel próbálták világra segíteni. Az elhunyt anya a gyermek melletti vitrinben kapott helyet. Számos csecsemő, illetve fiatalkorú holttest került még elő, többségük halálának oka feltételezhetően a Guanajuato-t sújtó kolerajárvány volt. Többekben felmerült a kérdés, etikus-e kiállítási tárgyként kezelni a holttesteket, hiszen ők valójában hétköznapi emberek voltak, akiket ugyanúgy megillet a háborítatlan, végső tisztesség.


Új vízisí- és wakeboard pálya
Sportkomplexum a budapesti Hajógyári-szigeten

Vízisí- és wakeboard pálya nyílt Budapest szívében július 17-én az óbudai Hajógyári-sziget Duna-öblében. A körülbelül 700 méter hosszú, 40, illetve 45 méter széles, hét síző egyidejű vontatására alkalmas drótkötélpálya gyönyörű környezetben várja a vízisport rajongóit. Az amatőr és a profi hullámlovagokat reggel fél 8-tól napnyugtáig fogadják, a közeljövőben már nemzetközi versenyre is sor kerülhet itt, a Duna nyugodt öblében. A vízisí- és wakeboard pálya mellett strandröplabda pálya és klubház várja a sportolni vágyókat, akinek pedig nincs felszerelése, bérelhet a helyszínen. A pályán 2 kört 700 Ft-ért, 4 kört 1500 Ft-ért, 10 kört 2700 Ft-ért lehet megtenni. Az 1 órás jegy ára 3500 Ft, míg a napijegy 8000 Ft-ba kerül. Az öbölben ezzel egy időben nyitott meg a Part Cafe exkluzív étterem, egy három teniszpálya méretű, úszó strandszigeten, melynek medencéjét és jacuzziját külön költségtérítés nélkül használhatják a vendégek. A komplexum estére is kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt, mediterrán ételkülönlegességek, és kellemes latin muzsika várják a vacsorázni és szórakozni vágyókat.

Régészek a víz alatt
Bronzkori maradványok a Balatonban

Miután tavaly szeptemberben bronzkori maradványokat találtak a Balatonban, Magyarországon új kutatási ágazat született. A víz alatti régészet azonban a tavak szennyezettsége miatt körülményes, ennek ellenére számos érdekes lelet került már elő - mondta el magazinunknak Tóth János Attila, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tudományos Igazgatóságának főosztályvezetője, a Balatoni régészeti búvárcsoport tagja. A tavalyi merülések során a VIII. században mért vízszint alatt alig egy méterrel rábukkantak egy kör alakú területre. A medret, ahol rengeteg kerámiatörmeléket is találtak annak idején nem iszap, hanem bazaltkövek borították. A vizsgálatok szerint az előkerült bronzkori cserepek mintegy 2500 évesek. A tó egykor jóval sekélyebb lehetett, a mai part közelében pedig szigetek és félszigetek emelkedtek ki a vízből. A bronzkori lelőhely közelében felfedezett padlótéglákat és falmaradványokat azonban az idén nem tudják felkutatni, hiszen saját hajó híján a balatoni feltárás rendkívül drága. Az elsőrendű cél egyelőre a lelőhelyek feltérképezése.

Jól ismert vizeink is tartogatnak meglepetéseket: a Rábán, egy ókori villa közelében 13-14 méteres gázlót találtak; néhány hete Győrnél hét - hídmaradványokat, erődítéstöredékeket és középkorinak látszó faszerkezetet tartalmazó - lelőhelyet is azonosítottak. A mai felszerelésekkel akár ötven évig is eltarthat az egyes tavak feltárása. Az idő viszont sürget, mivel a víz alatti lelőhelyek létével egyelőre szinte senki nem számol, a vízügyi hivatalok pedig többnyire az örökségvédelem tájékoztatása nélkül fognak hozzá a partrendezéseknek.


Múltidéző járművek
Nosztalgia villamosok Debrecenben

A Debreceni Közlekedési Rt. nosztalgia villamosokat indított útnak Debrecen szívében. Kérésünkre Nyikos István, a Debreceni Közlekedési Rt. Forgalmi Osztály vezetője elmondta, ezekkel a múltidéző járművekkel a város idegenforgalmi kínálatát kívánják színesíteni. A villamosok az átalakított Kossuth téren újonnan megnyíló Cívis Korzó tiszteletére indultak el, hogy a nyári programokon, koncerteken túl még színesebbé, érdekesebbé tegyék a várost.

A járműveken korhű egyenruhás személyzet (villamosvezető és kalauzok) szolgálja ki az utasokat. A villamosokon közlekedők egy kicsit visszarepülhetnek a múltba, és felidézhetik az 1920-as, '30-as évek hangulatát. Az első múltidéző jármű 2003. július 5-én indult útnak, és egészen augusztus 24-ig közlekedik minden hétvégén. A nosztalgia járatok a Nagyállomástól indulnak 10, 12, 14, 16 és 18 órakor, augusztus 20-án pedig 12-17 óra között óránként. Az érdeklődők 180,- Ft/db árú, képeslap formájú jeggyel
utazhatnak, a 6 év alatti gyerekek ingyen. A menetrendszerinti járatok továbbra is a megszokott útvonalakon és időkben közlekednek.


Turisták felfedezték, tudósok vizsgálják
Ausztráliai barlangrajzok
Több mint kétszáz féle, majdnem 4 000 éves barlangrajzot találtak Ausztráliában. A Sydney közelében lévő Wollemi Nemzeti Park területén a turisták már 1995-ben felfedezték a rajzok egy részét. A sűrű növényzet miatt a kutatócsoport még ma is csak nehezen tudja megközelíteni a barlangot. A rajzok leginkább madarakat, gyíkokat, erszényeseket ábrázolnak, de van közöttük emberi kéz, és egy - az ausztrál bennszülött ábrázolásokon igen ritka - erszényes medve is. A hatóságok a barlang helyét egyelőre titokban kívánják tartani. A falfestmények nem tartoznak a világ legidősebb barlangképei közé: a Dél-Franciaországban lévő Lascaux-i barlangban talált rajzok körülbelül 15 000 évesek, míg a Chauvit-ban feltártak 25 000 évesre tehetők, a Közép-Angliában nemrégiben felfedezett nagytestű patás állat és két madár barlangrajza is 12 000 éves, de a mintegy kétszáz különböző ember- és állatábrázolás az elmúlt ötven év egyik legjelentősebb leletének számít.


Ugrás az oldal tetejére