vilagjaro


 



A PESTI BROADWAY
Séta a Nagymező utcában
Szöveg és fotó: BUGNYÁR ZOLTÁN
A cikk összeállításához segítséget nyújtott
és az archív fotókat rendelkezésünkre bocsátotta: GAJDÓ TAMÁS

A Pesti Broadway kicsit erőltetett elnevezése az Operett Színház építtetőjétől, Somossy Károlytól származik, a XIX. század végéről. A mai Nagymező utcát és környékét ő hívta először Pesti Montmartre-nak - hiszen akkoriban inkább vigalmi, mintsem színházi negyed volt -, majd Pesti Broadway-nek. A név a II. világháború utáni években elhomályosult, de az elmúlt néhány esztendőben, amióta a környéken kedvező változások történnek, kezdik ismét így emlegetni az öt színháznak - Budapesti Operett, Thália, Radnóti, Tivoli és Mikroszkóp - otthont adó „negyedet”.

SOKAN MÁR régóta szorgalmazták a környék rehabilitálását, a sétálónegyed kialakítását. Nemrégiben végül lezárták a forgalom elől a Nagymező utca Andrássy és Mozsár utca közötti szakaszát, így a belváros szívében végre egy újabb csendes, kellemes társaséletre szolgáló sziget született. Persze az igazi siker az lenne, ha a sugárúton túli rész is sétálóutca lenne, a Paulay Ede utcával együtt (ahol további színház található), és egészen a Liszt Ferenc térig el lehetne andalogni anélkül, hogy a falhoz lapulva kelljen oldalazni a parkoló autók között.

Visszavágyott „ boldog békeidők”
DE HASONLÓKÉPPEN a XIX. század végéhez, manapság sem a városépítészeti politika, hanem az igény teremti meg a negyed arculatát: a Nagymező utcában egyre szaporodnak a kiülős kávéházak, éttermek. Nem is olyan régen a belvárosban csak egy sétálóutca volt, a Váci utca. Az elmúlt években aztán elkezdtek szaporodni az autós forgalomtól mentesített területek. Az egyik legjelentősebb változásnak a Ráday utca örülhetett, ahol ma már számtalan terasz hívogatja a vendégeket. E sétálóutcák látogatottsága jelzi, hogy a XXI. században is szükség van az igényes környezetű személyes találkozásokra és a ráérős beszélgetésekre.

DE TÉRJÜNK CSAK VISSZA a Nagymező utcába, ahol az épületek többsége a mai napig magán viseli az utóbbi évtizedek nyomait, bár szerencsére az elmúlt néhány év sok-sok csorbát kiköszörült már. Az eredetileg műteremháznak épült Mai Manó házat például nemrég még az Autóklub használta, mára a fénnyel írt művészet szellemi központja lett, a fotográfusok székháza. De az Andrássy út sarkán továbbra is ott éktelenkedik a MÁV ízléstelen portálja, vagy éppen a Thália mellett lévő bumfordi épületen az ügyvédi munkaközösség ormótlan felirata.

AZ EGYMÁSSAL farkasszemet néző Tháliát és Operettet nemrégiben újították fel. A sorsában, történelmében olyannyira hasonló két épületet ugyanazon építész formálta újjá: Siklós Mária, aki többek között az Operaház, a Vígszínház, a Pécsi Nemzeti és a Szolnoki Szigligeti felújítását vezette, legutóbb pedig a Nemzetit tervezte.

Százados kezdetek
SOMOSSY (eredetileg Singer) Károly már 1884-től orfeumot üzemeltetett a Nagymező utcában, először Orpheum, majd Első Fővárosi Orpheum néven. Gyors gazdagodása lehetővé tette, hogy pazar épületet emeltessen. Az építéssel a bécsi Fellner és Helmer építészeket bízta meg, akik a Monarchia híres színháztervezői voltak: Odesszától Prágáig, Bécstől Budapestig (Vígszínház) 47 színházépület hirdeti azóta is e két tehetséges tervező emlékét. A budapesti feladat azonban nem volt egyszerű, mivel az orfeumot a Mozsár utca sarkán álló telek köré kellett építeni. A nehézségeket úgy hidalták át, hogy hosszú bejárati csarnokot építettek, ahol a ruhatáron kívül üzletek is helyet kaptak, a színpadot pedig a telek mélyére helyezték. A tervezés fő szempontja a kényelem és a pompa volt, a felhasznált anyagok minősége, a díszítések pazar volta is ezt tükrözte, a mulató pajzán hangulatát pedig a XV. Lajos korát idéző berendezés fokozta. Az 1894-ben megnyílt Somossy Orfeum fényűzését az akkoriban még látványosságszámba menő villanyvilágítás is emelte, a 116 izzólámpából álló csillár a mai napig ott függ a nézőtér fölött.

A KÖRÜLBELÜL ezer ember befogadására alkalmas nézőtéren száz asztal várta a vacsorázni (is) óhajtó vendégeket, az emeleti télikertben pedig négy amerikai büfé, csinos „buffet-hölgyekkel”. Somossy „orfija” hamar híres és közkedvelt lett, a korábban jóformán csak fülledt erotikát kínáló orfeumok után itt már nívósabb műsorszámokat is előadtak, és nemritkán világhíres artisták is felléptek. Természetesen a táncoslányok sem maradhattak el, a korabeli híradások szerint a gyönyörű Carola Cecíliába volt szerelmes a fél város. Somossy az érzékeket minden irányból „támadta”, konyhája messzi földön híres volt. Nemcsak a művészelit, de politikusok, arisztokraták is előszeretettel keresték fel a pazar mulatót. Az orfeumok világába, hangulatába Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettje is enged némi bepillantást.

A MŰINTÉZET azonban a századfordulóra csődbe jutott, a mulatót Waldmann Imre vásárolta meg, aki Fővárosi Orfeum néven kezdte ismét működtetni. Ekkor az artisták mellett Zoltán Jenő Tarka Színpadán már kabaréműsor is szerepelt, olyan szerzőkkel, mint Molnár Ferenc és Heltai Jenő. Aztán az operett műfaja indult hódítóútra, mígnem végül az orfeum 1922-ben végleg Operett Színházzá alakult, a revü pedig a ház télikertjébe szorult, Moulin Rouge néven.

Mulatók születnek
A MÁIG IS fogalomszámba menő Arizona Mulató tíz év múlva nyílt meg, a Nagymező utca 20. szám alatt (később itt működött a Thália Stúdió). Korabeli filmhíradók megőrizték eredeti pompás képét: a portál fölött világító táncospárral, bent sülylyedő-emelkedő páholyokkal és a középen felbukkanó, „görlökkel” körbevett Miss Arizonával. A program színvonala és népszerűsége - melyen csak revüműsor szerepelt, vacsora nélkül - vetekedett a párizsi mulatókéval, maharadzsák és hercegek látogatták.

A NAGYMEZŐ UTCA 22-24. története talán még regényesebb, mint a szemközti Operetté. Működött itt mulató, mozi és színház is. A házat Wabitsch Lujza építette a körúti Jardin de Paris mulató jövedelméből. 1913-ban nyitották meg Jardin d'Hiver néven, de később Télikertre változtatták. Eredeti állapotáról jóformán semmilyen forrás nem maradt fent, de a megnyitásról szóló híradásokból kiderül, hogy tíz méter hoszszú márványportál fogadta az érkezőket, és a negyvennyolc páholyt ugyancsak márvány és arany díszítette. A mulató különlegessége a télikert volt, mely a félemeleten helyezkedett el a színpaddal szemben, üvegablaka mögül pedig látni lehetett a műsort. (Egyébként ezt az 1996-97-es felújítás alkalmával szerették volna ismét megépíteni, de végül a magas költségek miatt a terv meghiúsult). A télikertet korszerű hűtő-fűtő berendezéssel látták el: egy hátsó helyiségbe radiátorokat zsúfoltak, ahonnan a meleget egy ventillátor fújta be a nézőtérre. Nyáron ugyanide jeget helyeztek, hogy ezzel hűtsék a légteret.

Változások kora
WABITSCH INTERNÁLÁSA után 1920-ban a Télikertet a Radius Filmipari Rt. bérelte ki húsz évre, s rögtön mozivá alakították. Az előtérben uzsonnázót, üzleteket alakítottak ki, az emeletre pedig cukrászda került. Az épület Renaissance Filmszínház néven nyitott meg december 10-én, a világháborúig hol színházként, hol moziként működött Radius néven. 1945 után is gyakran cserélődött a névtábla a 22-24. számú ház portálja felett: 1945-49-ig a bombatalálatot szenvedett Vígszínház társulata vette birtokba az épületet, 1949-ben megalakult az Ifjúsági Színház, melynek neve 1954-ben Petőfi Színházra változott.

AZ ELKÖVETKEZŐ időszakban sem volt másképp, mintha valamilyen furcsa átok miatt senki sem tudott volna ebben az épületben gyökeret verni, néhány évenként mindig új lakót kapott a Nagymező utca 22-24. (ez alól Kazimír Károly Thália Színháza a kivétel, bár ők is ideiglenes jelleggel költöztek ide, mégis húsz év lett belőle). Átmenetileg „lakott” itt a Nemzeti, az Operett, a Madách. Az épület a rendszerváltás utáni években is viharos időszakot élt meg, gyors és néha méltánytalan „szélnekeeresztések” történtek. Ki ne emlékezne a Mikó István-féle Arizona Színházra, vagy a Törőcsik Mari vezette Művészre, melyek egy-két év működés után hasonló sorsra jutottak. A mozivá, majd végképp színházzá alakított orfeumot 1996 és 1998 között teljesen renoválták, a XXI. század igényeinek megfelelő színpadtechnikával szerelték fel, belsőépítészeti megoldásival pedig visszavarázsolták a XX. század eleji szecessziós, art decos hangulatot.

A Brodway „kicsinyei”
A KÉT NAGY MÚLTÚ, patinás színházépület mellett még három kisebb teátrum is működik a negyedben. A Wabitsh Lujza által építetett házban található a politikai kabarét játszó Mikroszkóp Színpad. A helyiség eleinte a Dorsay Parfümgyárnak, majd 1920-tól a Terézvárosi Kaszinónak, később kártyaklubnak adott helyet, majd a legendás Rátkai Klubnak. A Tháliához szervesen kapcsolódó Mikroszkóp portáljával egyelőre nem illeszkedik a nagyobbik színház arculatához.

AZ ANDRÁSSY ÚT túloldalán lévő Radnóti Miklós Színház nevét 1988-ban kapta. A színház, mely mára igencsak rászolgált a felújításra, 1957 áprilisában nyílt meg Irodalmi Színpad néven, ahol főképp pódiumesteket tartottak. 1976-ban Radnóti Miklós Színpadnak nevezték el, de továbbra is főképp irodalmi műsorok voltak láthatóak.

A NAGYMEZŐ UTCA legifjabb színháza a 8-as szám alatt lévő Tivoli, mely a Budapesti Kamaraszínház egyik játszási helye. A korábban moziként működő épületet 1999-ben alakították át színházzá. A pincét színpaddá változtatták, így a klasszikus kukucska színpadtól eltérő felépítése, illetve mérete miatt főképp a térrel kísérletező rendezők kedvelt színháza lett. A Pesti Broadway regényes története a közelmúltban újabb fejezetéhez érkezett: évtizedekig mozdulatlan légköre a kilencvenes évek közepétől lassanként ébredezni kezdett. Egy kellemes vasárnap délután érdemes végigsétálni a Nagymező utcán, felnézni az épületekre, fürkészni az utóbbi századok nyomait, este pedig megnézni egy előadást. Utána valamelyik kávéház teraszán ücsörögni a pianínó lágy zenéje mellett, figyelni és élvezni a színházi negyed újjáéledő, sajátos hangulatú forgatagát.

AZ ORFEUM

A CSAK NÁLUNK, valamint Csehországban és Ausztriában használt kifejezés olyan mulatót jelölt, ahol a közönség asztalok mellett vacsorázhatott, miközben a színpadon artistaszámok, kabaréjelenetek, kuplék, revüműsor zajlott. Az orfeum légkörétől nem volt idegen az erotika sem.

Ugrás az oldal tetejére